Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A visszaszállított családok kb. 95%-a visszakerült házába és visszakapta ingatlanait és a kb. 5% visszahelyezésére is ma már kilátás van. Meg kell állapítanom azonban, hogy a hatóságok az első időszakban nem hogy elősegítették volna, de megakadályozták azt, hogy a visszatelepített elfoglalhassa eredeti ingatlanát, még akkor is, ha a bentlakóval megállapodást tudott létesíteni; megakadályozták azt, hogy a visszaérkezett házában lakó azt elhagyhassa, s csak később járultak hozzá (megegyezés esetén) ahhoz, hogy elhagyott lakóhelyére visszaköltözzön a munkaszolgálatból visszaérkező, s csak a legutóbbi időszakban segítik elő a hatóságok azt, hogy a régi tulajdonos birtokába jusson. A visszahagyott ingóságokat, főleg gazdasági élő és holt felszerelésüket azonban nem kapták vissza és ezért kártalanítást sem kaptak, sem pénzben, sem természetben. Ilyen irányban még csak ígéretek hangzottak el. A csehországi munkaszolgálat kérdését részletesen a 6. sz. melléklet tartalmazza. b) Az állampolgárság megadásának hatásai az 1949. év során különböző hatósági intézkedések során jelentkeztek. A közalkalmazotti nyugdíjasok nyugdíjügyét az állampolgárság megszerzésének napjával rendezték. Mindazok, akik eddig előleget kaptak nyugdijukra, most már rendes nyugdíjban részesülnek. A magánalkalmazottak a nyugdíjintézetnél évek hosszú során teljesített fizetések ellenére csak havi 200-300 Kčs kegydijat kaptak, az állampolgárság megszerzése napjától azonban folyósítják részükre a teljes nyugdíjat. Visszamenőleges igényeiket nem rendezték, és míg a reszlovakizáltak visszamenőleg megkapták a teljes nyugdíjat, addig azok, akik a 245/1948 sz. törvény alapján szereztek állampolgárságot, csak 1948. november 1- től visszamenőleg kapták meg a nyugdijat. A hadigondozottaknak járó segély kifizetése a csehszlovák állampolgársághoz van kötve és így a hadigondozottak is csak az állampolgárság megszerzésének napjától kapták meg járadékaikat. A magyar nemzetiségű ügyvédeket és ügyvédjelölteket a 43/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet alapján törölték az ügyvédek, illetve ügyvédjelöltek névjegyzékéből, az állampolgárság megszerzése után azonban ideiglenesen felvették őket az ügyvédszövetkezetekbe. c) A ..DÉL” (..JUH”) akció tartotta izgalomban az 1949. év utolsó negyedében a csehszlovákiai magyarságot és lobbantotta megint lángra a sovinizmust. A csehországi munkaszolgálatosok hazaszállítása után ezek egy része nem tudott visszakerülni elhagyott lakóházába, és elhelyezésüket részben úgy akarták megoldani, hogy újabb magyar családokat szállítanak el Csehországba (ez esetben az ún. megbízhatatlanokat) és ezek házaiba helyezik el a munkaszolgálatosokat. Az akció 1949. szeptember 12-én indult el és október 15-ig akarták lebonyolítani. A hivatalos magyarázat szerint a reakciósok, osztályellenség elszállítása, azok eltávolítása volt a cél, akik akadályozták a nemzetiségi megbékélést. A gyakorlatban azonban csak a magyar nemzetiségű (részben tényleg kulák, nagyrészt azonban középparaszt) családok eltávolítására történtek előkészületek, s a végrehajtás során újabb magyarellenes intézkedéssé fajult, olyannyira, hogy nemcsak a magyar lakosság, hanem a szlovák lakosság és a helyi pártszervezetek nagy részének is határozott ellenállásába ütközött. S bár az akció megindult és a Somorjai járásból kb. 60 családot el is szállítottak - részben az akció által kiváltott kedvezőtlen hangulat, részben pedig politikai tényezők közbelépése következtében -, annak lebonyolítására sor nem került. 305
