Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
annál is inkább, mivel semmivel sem indokolható ma már a csehszlovák állampolgárok közötti megkülönböztetés - kifejezetten nemzetiségi hovatartozás miatt. Vándor József I. o. konzul MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 11718/1949, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 61 Prága, 1949.október 29. Szkladán Ágoston követ jelentése a Dél-akció leállításáról, cseh és szlovák politikusoknak az akcióval kapcsolatos véleményéről. Prága, 1949.október 29. 96/ szig.biz.-1949.-2. Tárgy: Beszélgetés Široký miniszterelnökhelyettessel. A „Déli” akció végrehajtását felfüggesztették. Az átköltözések leállítása a napokban történt és még nem lehetett lemérni az illetékes tényezők reagálását, akik politikai, vagy nemzeti, illetve mindkét ügynek tekintették az áttelepítést. Az akció felvetése óta több ízben tárgyaltam miniszterekkel és a párt vezetőivel, s amint jelentésemben már kitértem rá, sem a kormányban, sem a pártban egységes helyeslő, vagy helytelenítő álláspont nem uralkodott. Nem is alakulhatott ki, mert a kérdés felvetésekor Csehszlovákiában olyan belpolitikai légkör volt, amely nagymértékben lekötötte a felelősök figyelmét, másrészt a kellő politikai alap hiányában differenciák merültek fel a kormány tagjai és a párt vezetői között az áttelepítés elvi megalapozottságát illetően. Ezen túlmenően látni ugyan nem, de érezni lehetett, hogy a cseh543 kormány és pártférfiaknak véleménye nem azonos a szlovák Megbízotti Testület tagjainak és pártvezetőinek állásfoglalásával. Továbbmegyek és azt mondom, hogy a szlovák párt és Megbízotti Testület sem állott egységes megingathatatlan platformon. A bizonytalankodó és indifferens pozíciót Bašťovanský foglalta el, aki egyik oldalról engedett Husák és Okáli nyomásának, a másik oldalról nem látta tisztán és világosan a következményeket és a technikai végrehajtás lehetőségét. Úgy cseh, mint szlovák részen hozzájárult még a magyar kormány és Párt álláspontja ismeretének hiánya, de a külföldi negatív reagálástól is tartottak, nem kevésbé a szlovákiai magyarok ellenséges hangulatától is. Mindezen komponens rezultánsaképpen jelentkezett a bizonytalankodás, sőt nagyfokú belső és kifelé nem mutatott hitetlenkedés a végrehajtás sikerét illetően. Hiba lenne, ha lebecsülném, vagy utólag optimista kritikával értékelném a Szlovákiában jelentkezett „kerül, amibe kerül - végrehajtjuk” elvet. (Lásd Okáli és Široký nyilatkozatait.) Sőt akadtak, akik egy kis rossz marxista logikával és félremagyarázott sztálini nemzetiségpoli-543 Helyesen: csehszlovák. 259
