Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A kulákság likvidálását központi problémának állította be, amely Szlovákiában miden kérdést megoldana. Ez igaz, mert a kuláksággal és a megbízhatatlanok eltávolításával a reakció likvidálódna, de rámutattam arra, hogy a déli akció nem idézhet elő osztálytagozódást, mert csak egy nemzetiségen belül folyik, nem osztályalapon, a kulákság pedig nem likvidálódna osztályharc nélkül. Ha nemzetiség szerint különbséget teszünk a társadalmon belül és a főszempont nem az, hogy ki milyen osztályhoz tartozik, hanem az, hogy ki melyik nemzetiséghez, akkor a kulákság mint osztály felszámolását nem lehet az általuk elképzelt, nemzetiségi ellentétekre épülő hatalmi kérdéssel megoldani. Arról beszélt, hogy miért van szüksége egy kuláknak 8 szobára, amikor ugyanabban a házban 2-3 család is lakhat. Ez igaz, de miért van az - kérdeztem a minisztertől -, hogy szegényparasztok, nincstelen földmunkások éppúgy szerepelnek az áttelepítendők listáján, mint a nyolcszobás kulákok. Tudjuk - mondta erre -, hogy a munkásság és parasztok között is sok nyilas volt. A miniszterelnök-helyettesnek kifejeztem aggályaimat az akciót illetően és tudomására hoztam, hogy jobb lenne, ha ezt az egész problémát másképpen próbálnák megoldani. Azonban azt vettem észre, hogy tűzön-vízen keresztül ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz. Široký miniszterelnök-helyettes felvetette előttem a kelet-németországi kérdést. Kelet-Németország önálló köztársaságként létezik és sor kerül de jure elismerésére éppúgy, mint a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Felvetette a kérdést, vajon nem lenne-e jó, ha az összes népi demokráciák koordinálnák állásfoglalásukat és egy időben nyilatkoznának a kelet-német állam elismeréséről, úgyszintén a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Csehszlovákia nem akar külön, a többit megelőzve kezdeményezni, mert attól tart, hogy az amerikaiaknak a hajszála az égnek fog állni. (Ezt a kezével mutatta.) Ezért véleményt kért tőlem a magyar álláspontról és hogy a magyar kormány nyilatkozata után közöljem vele, vajon hajlandó-e a magyar kormány az előbbiek szerint állást foglalni a kelet-német állam elismerését és vele diplomáciai kapcsolatok felvételét illetően. Az Egyesült Nemzetek ülése is szóba került. Kína kiesik a Biztonsági Tanácsból és helyette a Szovjetunió álláspontja szerint Csehszlovákiának kellene helyet foglalnia. Amerika Jugoszláviát támogatja, és amennyiben szavazásra kerülne sor, nem vitás - mondja Široký -, hogy Jugoszlávia többséget kapna. Szkladán követ MOL, KÜM-TÛK, Csehszlovákia, 52. d., 11112/1949, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 246
