Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

ügyét tárgyalták, akik közül 4812-t ítéltek el, így a magyarok közül került ki az összes (8055) elítélt 60%-a.21

A magyarellenes népbíráskodás szimbólumának tekinthető Esterházy János grófnak, a szlovákiai Magyar Párt volt elnökének az elítélése, akit a Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án - annak ellenére, hogy ő volt a háborús szlovák törvényhozás egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg a zsidó lakosság deportálását lehetővé tévő törvényt - halálra ítélt.22 A magyar elítéltek magas számával, s a szlovákiai magyarság vezetőjének tekintett Esterházy elítélésével a hatalom a magyarok háborús bűnösségét, jog- és vagyonfosztásának, valamint kitelepítésének jogosságát igyekezett igazolni.23

A teljes jog- és létbizonytalanság állapotába került szlovákiai magyarság alapvetően Magyarországtól remélt védelmet az üldöztetéssel szemben. Magyarországtól vártak segítséget a magyar kisebbség érdekvédelmi harcát felvállaló illegális érdekvédelmi szervezetek, köztük a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség is, amelyek emlékiratok sokaságában tájékoztatták a magyarországi állami és egyházi szerveket a csehszlovákiai magyarság helyzetéről.24 A magyar kormányzat igyekezett a lehető legtöbbet megtenni az üldözött magyar kisebbség érdekében, lehetőségei azonban meglehetősen korlátozottak voltak, s nem volt abban a helyzetben, hogy akaratát érvényesíthesse. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ellenőrzése alá helyezett, szűk nemzetközi mozgástérrel rendelkező, s Csehszlovákiával még csak diplomáciai kapcsolatban sem álló magyar kormány egyedül a SZEB-hez fordulhatott panaszaival. A magyar Külügyminisztérium 1946 júliusáig, azaz a békekonferencia kezdetéig összesen 184 jegyzékben hívta fel a SZEB figyelmét a csehszlovákiai jogsértésekre és kérte közbelépéséta magyar kisebbség érdekében, erre azonban egyetlen esetben sem került sor.25

A magyar kisebbség sérelmeinek dokumentálásában, a magyar kormány tájékoztatásában, a kormány és a csehszlovákiai magyarság kapcsolattartásában pótolhatatlan szerepe vállalt a két magyar képviseleti szerv. Az állampolgárságától megfosztott, vagyonából kiforgatott, munkavállalási lehetőségét elveszített, s a kitelepítés által fenyegetett magyar lakos-21 Rašla, Anton: Ľudové súdy v Československu po II. svetovej vojne ako forma mimoriadneho súdnictva. Bratislava., Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, 1969, 153. p. A szlovák népbíráskodás története ma még nagyrészt feltáratlan. A szlovákiai népbíróságokra lásd Vadkerty Katalin: Néhány adat a szlovákiai népbíróságok történetéből. Fórum Társadalomtudományi Szemle IX. évf. (2007) 3. sz. 87-97. p.; Gabzdilová- Olejníková, Soňa - Olejník, Milan - Šutaj, Štefan: i. m. 16-20. p.

22 Čas 1947. szeptember 18. Esterházy odsúdený na trest smrti povrazom, 2. p.

23 A szlovák népbíráskodás és a lakosságcsere összefüggéseire lásd Szabó Károly: A szlovák népbírósági gyakorlat (1945. május 15-től - 1947. december 31-ig) és a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény közötti kapcsolat. In Vigh Károly: A szlovákiai magyarság kálváriája 1945-1948. Budapest, Püski, 1998, 147-159. p.

24 Az illegális érdekvédelmi mozgalmakra lásd Tóth László (összeáll.): „Hívebb emlékezésül..." Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948. Pozsony, Kalligram, 1995; Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. A Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1945-1949. In Ablonczy Balázs - Ifj. Bertényi Iván - Hatos Pál - Kiss Réka (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kosa László születésnapjára. Budapest, BIP, 2002, 538-548. p., Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség. In Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007, 83-108. p.

25 A 184 jegyzék listáját közli Hungary and the Conference of Paris. Volume II. Hungary’s international relations before the Conference of Paris. Budapest, Hungarian Ministry for Foreign Affairs, 1947, 155-163. p.; vö. Földesi Margit: Kitelepítés, lakosságcsere és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. In Molnár Imre - Szarka László (szerk.): i. m. 127-132. p.

22