Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
46 Prága, 1949. szeptember 17. Szkladán Ágoston követ jelentése a prágai magyar könyvesbolt létrehozása elé gördített akadályokról. Bizalmas Prága, 1949. szeptember 17. 601/biz/1949-2 Tárgy: A prágai magyar könyvesbolt. Szeptember 16-án továbbfolytattuk megbeszélésünket a prágai magyar könyvesbolt ügyében. Az őszi vásár alkalmából Prágában tartózkodott az IBUSZ két képviselője, akik szűkkörűen felhatalmazást kaptak, hogy a könyvesbolt ügyében tárgyaljanak. A megbeszéléseken jelen volt a követség, az információs minisztérium, az Orbis és az IBUSZ képviselője. A csehszlovák álláspont mindinkább kezd kikristályosodni. Minél tovább tárgyalunk, annál inkább úgy néz ki a dolog, hogy csehszlovák részről szívesen likvidálnál az eddigieket és lemondanának arról, hogy Magyarországon könyvesboltot létesítsenek, csak mi se csináljunk Csehszlovákiában. Ennek érdekében próbálják az ügyet késleltetni, másrészt pénzügyi téren olyan akadályokat gördíteni, amelyek érdektelenné fogják tenni a könyvesbolt felállítását. Ezen a tárgyaláson csehszlovák részről a könyvesbolt pénzügyi részéveljöttek elő. Körülbelül abba próbálták összefoglalni tervüket, hogy a két Nemzeti Banknál nyissunk clearing-kontót, amely állandó egyenleget mutasson és Csehszlovákiába annyi magyar könyvet hozzunk be, illetőleg olyan értékben, amennyit és amilyen értékben ők visznek Magyarországra. Leghatározottabban visszautasítottuk ezt az elképzelést és a problémát úgy vetettük fel, hogy ez az ügy számunkra elsősorban politikai kérdés, mire ők azt válaszolták, hogy részükre ez komoly kereskedelmi üzlet is. Megállapodtunk abban, hogy erről a pénzügyi részről egyelőre nem tárgyalunk, de mindkét részről politikai célnak tekintjük a könyvesbolt létrehozását és ha szükséges, anyagi áldozatot is hozunk érte. Ezután a bérkérdésre tértek ki. Fejtegetéseik abba torkollottak, hogy az IBUSZ-szal történt megállapodás ellenére a budapesti üzletért ne fizessék május 1-től visszamenőleg a bért, hanem csak amikor az üzletet átveszik. Azzal érveltek, hogy nem tudják fizetni a bért, mert a Nemzeti Bank nem engedi clearingben átutalni az összeget. Szóval valutával nem rendelkeznek és nem tudnak fizetni. Csupán a szándék tisztázása végett a követség azt az ajánlatot tette, hogy fizessék ki a bérösszeget visszamenőleg a követségnek. Erre csehszlovák részről azzal válaszoltak, hogy ezt sem tehetik, mert ehhez is a Nemzeti Bank engedélye szükséges, mivel külföldieknek fizetnek. Nyilvánvalóan nem jóhiszemű álláspontról van szó, mert hisz amint előttük is ki lett fejtve, ahhoz, hogy belföldön egy csehszlovák egy magyar állampolgárnak Kčs-t adjon, nem szükséges a Csehszlovák Nemzeti Bank engedélye. Csehszlovák részről végül is elfogadták a követségnek azt a javaslatát, hogy ezt a kérdést a többi pénzügyi kérdésekkel együtt rendezzük azzal, hogy nem kívánják semmisnek tekinteni az IBUSZ-szal kötött megállapodást. Újból leszögeztük, hogy a könyvesboltot, a sajtó- és információs szolgálatot minél gyorsabban meg kell csinálni s ezért mielőbb építészszakember utazzék Prágába, aki itt megállapítja, hogy a mi könyvesboltunkat miképpen alakítsák át, illetve rendezzék be. Lehetőleg jöjjön vele egy pénzügyi szakember is, aki felhatalmazást kap, hogy a könyves-227
