Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Ez történt a múlt hó 22-re tervezett kassai helyi szervezet megalakításával Is (128/bez. sz. alatt jelentve), melyre minden előkészület megtörtént, s melynek bizonytalan időre való elhalasztásáról az előkészítő bizottság csak 2 nappal a kitűzött időpont előtt kapott értesítést. Ezzel kapcsolatban (3. alatt) mellékelem a Csemadok Központi Titkárságának 2. sz. körlevelét, mely a reszlovakizáltak részvételének kérdésével kapcsolatban szó szerint idézve közli a Tájékoztatás és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal utasítását. Az alapszabály és a reszlovakizáltak kérdése körül folyó küzdelem ismeretlen a tömegek, sőt a vidéki elvtársak előtt is, úgyhogy a Magyar Bizottságot teszik felelőssé a történtek, illetve a huzavona miatt, s félő, hogy a feltétlenül jóhiszemű, aktív, becsületes elvtársak - akik nem tárhatják fel a huzavona tényleges okait - erkölcsileg lehetetlenné válnak a legaktívabb, legöntudatosabb elvtársak és általában a magyarok előtt. Mint jellemző példát csatolom 14. alatti egy kassai elvtársnak a tárgyra vonatkozó hozzám intézett levelét. E veszélyre - bizalmas beszélgetés során - több ízben felhívtam Lőrincz - Fábry - Fellegi elvtársak figyelmét, sőt szükségesnek véltem a mellékelt levél megjelölt részének felolvasását egy hivatalomban, mindháromnak jelenléte alkalmával folyó beszélgetés során G'elen volt mégJoó Kálmán titkár is). Bár tudomással bírtak háládatlan szerepükről, mégis a felolvasott rész ostorcsapásként érte őket, egyúttal azonban - a IX. pártkongresszus által nyitott lehetőségekre való tekintettel - kirántotta őket abból a bizonyos fokú tespedtségből, mely a folyó, apró ügyekben való eltemetkezésben és az elvi jelentőségű, de sok küzdelmet igénylő kérdések halogatásában nyilvánult meg. Véleményem szerint részben ennek hatása alatt készült el a 25/szig.biz. sz. jelentésemhez499 (2. alatt) csatolt „Válasz” c. cikk, mely egy régóta tisztázásra váró kérdésre adott egyenes választ, ennek következménye volt az, hogy Lőrincz elvtárs Široký elvtárssal oly határozottsággal tudott fellépni, hogy biztosítottnak látszik a Csemadok alapszabályai, illetve a reszlovakizáltak kérdése körül folyó vita eredményes, közeli befejezése. A 2. alatt csatolt másolaton szereplőjelek, aláhúzások, illetve megjegyzések azonosak az eredetin Široký elvtárs által eszközöltekkel, amikor Lőrinczcel együtt pontról-pontra átnézte a tervezetet. Lőrincz elvtárs szerint Široký a legsúlyosabb megjegyzésekkel illette Dr. Pavlik tájékoztatásügyi megbízottat a tervezet soviniszta, kicsinyes, szűklátókörű, antimarxista kitételei miatt, s teljes szabadkezet biztosított Lőrincz elvtársnak az alapszabályok egyes pontjainak átszövegezése, illetve kihagyásának kérdésében. A továbbiakban - Basťovanský elvtárson keresztül - Dr. Okáli utasítást kapott, hogy az alapszabályok tervezetét Lőrinczcel együtt készítse el. Éppen jelenlétemben (a Fővárosi Zenekar pozsonyi szereplése alkalmával) kérte fel dr. Okáli Lőrinczet, hogy az alapszabály-tervezet kérdésében keresse őt fel - megjegyezve ugyanakkor, hogy Basťovanský elvtárs csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Lőrincz nem közvetlenül hozzá (Dr. Okálihoz) fordult a kérdés rendezésére. Később Lőrincz elvtárs azt a megjegyzést tette erre, hogy jellemző dr. Okáli ravaszsága, hogy ugyanakkor, amikor részt vett azokon a vitákon, melyek a reszlovakizáltak, illetve az alapszabályok körül a Magyar Bizottságban már hónapok óta folytak, s az ő hivatala adta ki az inkriminált terve499 Lásd a 35. sz. dokumentumot. 208
