Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Eskütételre még sor nem került. Pozsonyban állítólag folyó hó 17-én kezdődik az eskütétel, vidéken később. Mindenesetre február 14-ig az esküt minden érdekelttől ki kell venni. Tudomásomra jutott, hogy Léván még nem fogadják el a állampolgársági jelentke­zéseket. Hivatkoznak arra, hogy az a hivatal, amely ezzel fog foglalkozni, még nem műkö­dik. Csehszlovákoknak ezt a hivatkozását ma kifogásoltam Okálinál tett látogatásom alkal­mával, aki gyors intézkedést ígért. Ha újabb hasonló bejelentés érkeznék hozzám, Okálinál a legerélyesebben fogok eljárni. Az érdekeltek hangulata kedvezően változott, amihez nagyban hozzájárult a pozso­nyi illetékes hatóságoknak nagyon udvarias ügyvitele és viselkedése. Több oldalról értesül­tem, hogy Pozsonyban mindenkivel udvariasan és türelmesen foglalkoznak magyar nyelven az illetékes hivatalok, vidékről ellenkező tájékoztatást mindez ideig nem kaptam. Ügyvédektől szerzett információim szerint a belügyi povereníctvo hajlandó elis­merni és gyakorlatként követni vegyes házasságok esetében azt a megoldást, hogy magyar nemzetiségű férj és német nemzetiségű feleség, valamint a kiskorú gyermekek valameny­­nyien elnyerhetik a csehszlovák állampolgárságot, éspedig a férj jogán. Német férj és magyar nemzetiségű feleség esetében a feleség és a gyermekek szintén elnyerhetik a csehszlovák állampolgárságot, éspedig a magyar nemzetiségű feleség saját jogán, gyer­mekei pedig anyjuk jogán. Mindez ideig semmi olyan panasz nem érkezett hozzám, mely a povereníctvo fenti álláspontját megcáfolta volna. A fenti számú rendelet utolsó bekezdése szerint saját megjegyzéseimet és észre­vételeimet egyelőre csak a névjegyzékeken szereplő személyek és a fehérlaposok tekinte­tében kívánom megtenni: A vidékkel való kapcsolat hiánya, valamint a falusi emberekből az a ki nem nevel­hető nézet, hogy a nemzetiség és állampolgárság azonos fogalom, oka lehet annak, hogy sokan nem fogják kérelmezni a csehszlovák állampolgárságot. A hivatalomat naponta fel­kereső számos érdeklődő hasonló kérdéseit megválaszolva mindegyiket külön meg szok­tam kérni, közöljék lakhelyükön mindenkivel, hogy vegyék igénybe a 245-ös törvény lehe­tőségeit, amely mindenkinek, akit érint, csak javára lehet. Szükséges lenne a magyar rádió­nak a hírek közlésekor fenti vonatkozású tájékoztató anyagot sugároznia és célszerűnek látszanék vidéki kiszállás az embereknek közvetlen tájékoztatására. Véleményem szerint zavaró momentum, hogy azoknak a névjegyzéke, akik nem nyerhetik el a csehszlovák állampolgárságot, nem nyilvános, továbbá, hogy azoknak a sze­mélyeknek, akik önhibájukon kívül és ok nélkül kerültek a listára, sorsa bizonytalan és meg­nyugtatásuk tekintetében tájékoztatni őket nem lehet. Az említett névjegyzéket Vándor meghatalmazott - amint azt már Beck tanácsosnak jelentettem - megszerezte. Tudomá­som szerint a kiértékelés folyamatban van. Meg kell még említenem azon pozsonyligetfalusi magyar visszahonosítási okirattal rendelkező személyeknek a csehszlovák állampolgárság kérelmezése tekintetében fennál­ló problémáját, akik annak idején, amikor Pozsonyligetfalut Németországhoz csatolták,424 vagy a németek iránti undorból, vagy a német sorozás alóli kibúvás érdekében visszaho­nosíttattak. Ezek számát megállapítani nagyon nehéz. Számuk szerintem 1000-re tehető. 424 A Duna jobb partján fekvő Pozsonyligetfalu 1938 és 1945 között a Német Birodalomhoz tartozott. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom