Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Bevezető
Bevezető A szlovákiai, illetve csehszlovákiai magyarság történetének kutatása és feldolgozása részben a szlovák, részben a magyar történetírás feladata. A tudományos alapossággal megírt feldolgozások elkészítésének egyik alapfeltétele a korabeli források feltárása és közzététele. A tudományos kutatásokat kívánja elősegíteni az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez című kötet is, amely a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból ad közre válogatást. A magyar, szlovák és cseh nyelvű iratokat egyaránt tartalmazó kötetet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy az mind a magyar, mind pedig a szlovák és cseh olvasóközönség és szakma számára érthető és használható legyen. A kötet megjelentetését az indokolta, hogy a pártállami korszak négy évtizede, beleértve az 1948 és 1956 közötti éveket is, a csehszlovákiai magyarság történetének legkevésbé feldolgozott fejezetei közé tartozik. Ennek magyarázata egyrészt abban keresendő, hogy a szocializmus évtizedeiben a kisebbségek történetének kutatása nem tartozott sem a magyar, de még kevésbé a csehszlovák történetírás prioritásai közé, ráadásul a pártállami keretek nem teremtették meg az objektív történeti kutatások feltételeit sem. A szocialista korszak kisebbségpolitikája kutatásának mellőzését másrészt az magyarázza, hogy 1989 után mind a magyar, mind pedig a szlovák történetírás érdeklődésének középpontjába a magyar kisebbség történetének legfájóbb, s a szlovák-magyar kapcsolatokat a mai napig leginkább megterhelő 1945-1948 közötti jogfosztásának időszaka került. A korábban elhallgatott kérdésekről: a reszlovakizációról, a csehországi deportálásról és a lakosságcseréről a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben magyar, szlovák és cseh szerzőktől már szinte könyvtárnyi tanulmány, tanulmánykötet, monográfia1 és dokumentumgyűjtemény2 látott napvilágot. 1 A legjelentősebb monográfiák: Kaplan, Karel: Pravda o Československu 1945-1948. Praha, Panorama, 1990; Šutaj, Štefan: Reslovakizácia (Zmena národnosti časti obyvateľstva Slovenska po II. svetovej vojne). Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 1991; Čierna-Lantayová, Dagmar: Podoby českosiovenskomaďarského vzťahu 1938-1949. Bratislava, Veda, 1992; Šutaj, Štefan: Maďarská menšina na Slovensku v rokoch 1945-1948. Bratislava, Veda , 1993; Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció. Pozsony, Kalligram, 1993; Vadkerty Katalin: A deportálások. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945-1948 között. Pozsony, Kalligram, 1996; Bobák, Ján: Maďarská otázka v Česko-Slovensku (1944-1948). Martin, Matica slovenská, 1996; Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Pozsony, Kalligram 1999; Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön 1944-1948. Budapest, Osiris-MTA Kisebbségkutató Műhely, 2000; Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről. Pozsony, Kalligram 2001 (szlovák fordításban: Vadkerty, Katalin: Maďarská otázka v Československu 1945-1948. Dekréty prezidenta Beneša a ich dôsledky na deportácie a reslovakizáciu. Bratislava, Kalligram, 2002); Beňa, Jozef: Slovensko a Benešove dekréty. Bratislava, Belimex, 2002; Šutaj, Štefan-Mosný, Peter-Olejník, Milan: Prezidentské dekréty Edvarda Beneša v povojnovom Slovensku. Bratislava, Veda, 2002; László Péter: Fehérlaposok. Adalékok a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményhez. Bonyhád, 2003, Šutaj, Štefan: Nútené presídlenie Maďarov do Čiech. Prešov, Universum, 2005; Šutaj, Štefan: Magyarok Csehszlovákiában 1945-1948 kö25
