Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)

Dokumentumok

2. ) Felelősségünk teljes tudatában fogtunk a kultúrpolitikai intézkedések keresztül­viteléhez abban a meggyőződésben, hogy a szlovenszkói magyar lakosság népi demok­rata és haladó szellemben való politikai felvilágosító és nevelő tevékenysége tartósan eredményezni fogja a régi nacionalista összeférhetetlenség eltűnését és a mi szlovák és magyar nemzetiségű polgáraink igaz barátságon alapuló együttélését. Egyidejűleg az egész iskolaügyünk újjászervezésével, amelynél komoly nehéz problémá­kat kellett megoldanunk és mely egész iskoláztatásunkat új alapokra fekteti, ki lettek dol­gozva azon intézkedések pontos tervei is, melyek a magyar nemzetiségű polgárok iskolakö­teles korban lévő gyermekeinek magyar anyanyelvükön való iskoláztatását biztosítják. Bizo­nyosan jól tudod saját tapasztalatodból, hogy ez nem könnyű dolog. Mégis minden nehéz­ség ellenére már a múlt évben, 17 községben 22 magyarnyelvű osztály lett berendezve. Terv szerint az idei évben következő további járás kap magyar iskolát: Šamorín, Galanta, Dunajská Streda, Šaľa, Komárno, Nové Zámky, Hurbanovo, Štúrovo, Šahy, Modrý Kameň, Lučenec, Rimavská Sobota, Jesenské és Šafárikovo. Az iskoláztatás szabályozásánál ab­ból a szempontból indultunk ki, hogy kezdetben az elsőfokú iskola nyugodt menetét bizto­sítsuk és ezen a téren való munkánk befejezése után tervezzük és előkészítjük a másodfo­kú iskolák berendezését magyar nemzetiségű polgárok gyermekei részére, melyekben az oktatás már 1949-50-es iskolaévben kezdődik meg. Ezen tények kellőképpen igazolják, hogy az iskolai oktatás terén a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben úgy járunk el, ahogy csak lehetőségeink megengedik. Hozzá akarom fűzni, hogy az iskolai igazgatásunk nem ismer ebben az irányban semmiféle megkülönböz­tetést és a magyar kisebbséggel szemben teljes megértéssel viseltetik. Ugyanezen elv ve­zérli majd további eljárást is, annak ellenére, hogy sajnálattal értesültünk, hogy a magyar­­országi szlovák kisebbség nem találkozik szükségleteinek hasonló megértésével. 3. ) Ami a magyar nemzetiségű polgárok további kulturális fejlődésének biztosítására irá­nyuló intézkedéseket illeti, elegendő megemlíteni, hogy messze ható intézkedéseket tet­tünk, melyek fokozatos megvalósításuk stádiumába léptek. Rendszeres magyarnyelvű pub­likációs tevékenység egész sorozat népszerűsítő politikai természetű művet és szépirodal­mat foglal magába. A kulturális-politikai filmeknél magyar feliratokat készítettünk és a bra­­tiszlavai rádió már naponta kétszer ad le magyar nyelvű közvetítést. Magyar nemzetiségű polgárok kultúrköre alapításának előkészületei egyre intenzívebben folynak. Ezen kör kere­tén belül minden irányú kulturális tevékenység és népművelődés lehetősége lesz adva. A kör székhelye Bratislavában és fiókjai vidéki városokban és falvakban lesznek. A magyar folyóiratot illető szemrehányásod, kedves elvtársam, azt hiszem nem helytál­ló. Aki tudja, milyen nehézségbe ütközik ma új folyóirat kiadása (adminisztratív apparátus, kolportázs, papírhiány stb.), nem csodálkozhat azon, hogy hetilap kiadásával kezdtük (Új Szó), mindenesetre azon perspektívával, hogy a legközelebbi időben áttérünk napilap kiadá­sára. 4. ) Áttérek most az állampolgárság kérdésére. Úgy vélem, hogy vagy a dolgok meg nem értésén, vagy pedig pártunk ellen irányuló alaptalan bizalmatlanságon múlik, ha azt állítod, hogy a magyar nemzetiségű polgárok állampolgárságát rendező törvényünkben úgy jártunk el, „hogy egyik kézzel elvesszük azt, amit a másik ad”. Meg akarjuk adni és megadjuk az állampolgárságot minden magyar lakosnak, természetesen azok kivételé­vel, akik államunk és népi demokrata berendezései ellen komoly vétséget követtek el. Azon rendelkezésből, hogy az 1938. nov. 1-i állapot a mérvadó, nem következett és 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom