Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Dokumentumok
2. ) Felelősségünk teljes tudatában fogtunk a kultúrpolitikai intézkedések keresztülviteléhez abban a meggyőződésben, hogy a szlovenszkói magyar lakosság népi demokrata és haladó szellemben való politikai felvilágosító és nevelő tevékenysége tartósan eredményezni fogja a régi nacionalista összeférhetetlenség eltűnését és a mi szlovák és magyar nemzetiségű polgáraink igaz barátságon alapuló együttélését. Egyidejűleg az egész iskolaügyünk újjászervezésével, amelynél komoly nehéz problémákat kellett megoldanunk és mely egész iskoláztatásunkat új alapokra fekteti, ki lettek dolgozva azon intézkedések pontos tervei is, melyek a magyar nemzetiségű polgárok iskolaköteles korban lévő gyermekeinek magyar anyanyelvükön való iskoláztatását biztosítják. Bizonyosan jól tudod saját tapasztalatodból, hogy ez nem könnyű dolog. Mégis minden nehézség ellenére már a múlt évben, 17 községben 22 magyarnyelvű osztály lett berendezve. Terv szerint az idei évben következő további járás kap magyar iskolát: Šamorín, Galanta, Dunajská Streda, Šaľa, Komárno, Nové Zámky, Hurbanovo, Štúrovo, Šahy, Modrý Kameň, Lučenec, Rimavská Sobota, Jesenské és Šafárikovo. Az iskoláztatás szabályozásánál abból a szempontból indultunk ki, hogy kezdetben az elsőfokú iskola nyugodt menetét biztosítsuk és ezen a téren való munkánk befejezése után tervezzük és előkészítjük a másodfokú iskolák berendezését magyar nemzetiségű polgárok gyermekei részére, melyekben az oktatás már 1949-50-es iskolaévben kezdődik meg. Ezen tények kellőképpen igazolják, hogy az iskolai oktatás terén a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben úgy járunk el, ahogy csak lehetőségeink megengedik. Hozzá akarom fűzni, hogy az iskolai igazgatásunk nem ismer ebben az irányban semmiféle megkülönböztetést és a magyar kisebbséggel szemben teljes megértéssel viseltetik. Ugyanezen elv vezérli majd további eljárást is, annak ellenére, hogy sajnálattal értesültünk, hogy a magyarországi szlovák kisebbség nem találkozik szükségleteinek hasonló megértésével. 3. ) Ami a magyar nemzetiségű polgárok további kulturális fejlődésének biztosítására irányuló intézkedéseket illeti, elegendő megemlíteni, hogy messze ható intézkedéseket tettünk, melyek fokozatos megvalósításuk stádiumába léptek. Rendszeres magyarnyelvű publikációs tevékenység egész sorozat népszerűsítő politikai természetű művet és szépirodalmat foglal magába. A kulturális-politikai filmeknél magyar feliratokat készítettünk és a bratiszlavai rádió már naponta kétszer ad le magyar nyelvű közvetítést. Magyar nemzetiségű polgárok kultúrköre alapításának előkészületei egyre intenzívebben folynak. Ezen kör keretén belül minden irányú kulturális tevékenység és népművelődés lehetősége lesz adva. A kör székhelye Bratislavában és fiókjai vidéki városokban és falvakban lesznek. A magyar folyóiratot illető szemrehányásod, kedves elvtársam, azt hiszem nem helytálló. Aki tudja, milyen nehézségbe ütközik ma új folyóirat kiadása (adminisztratív apparátus, kolportázs, papírhiány stb.), nem csodálkozhat azon, hogy hetilap kiadásával kezdtük (Új Szó), mindenesetre azon perspektívával, hogy a legközelebbi időben áttérünk napilap kiadására. 4. ) Áttérek most az állampolgárság kérdésére. Úgy vélem, hogy vagy a dolgok meg nem értésén, vagy pedig pártunk ellen irányuló alaptalan bizalmatlanságon múlik, ha azt állítod, hogy a magyar nemzetiségű polgárok állampolgárságát rendező törvényünkben úgy jártunk el, „hogy egyik kézzel elvesszük azt, amit a másik ad”. Meg akarjuk adni és megadjuk az állampolgárságot minden magyar lakosnak, természetesen azok kivételével, akik államunk és népi demokrata berendezései ellen komoly vétséget követtek el. Azon rendelkezésből, hogy az 1938. nov. 1-i állapot a mérvadó, nem következett és 135
