Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
követelt, az egyéni és közéleti egzisztencia feláldozását vonhatta maga után. Kezdeményezéseinket az embereknek kis köre ismerhette csupán, s az esetek nagy részében még csak gondolni sem lehetett arra, hogy a szélesebb közvélemény előtt fejtsük ki célkitűzéseinket. Kedvezőtlenek voltak a társadalompolitikai körülmények, s akadályozta ezt a magyar funkcionáriusok jelentős részének demagóg vagy megalkuvó magatartása is. Nem kívánunk fellépni az igazság egyetlen tudóiként és ismerőiként. Semmivel sincs erre több jogunk, mint másoknak. Viszont hivatásunkból adódó felelősségünk arra kötelez, hogy a magyar nemzetiség szerintünk fontosnak tartott problémáit a közvélemény elé tárjuk. Az alábbiakban a nemzetiségi kérdés rendezésének olyan szempontjait emeljük ki, amelyek a kulturális problémákra vonatkoznak, s az önigazgatás szellemében átszervezendő nemzetiségi kulturális életünk alapjait képezik. Emellett kitérünk néhány olyan szempontra is, amelyekről a CSEMADOK javaslatában nem történt konkrétabb vagy hangsúlyosabb említés. I. Javasoljuk az önigazgatás elvének megfelelő művelődéspolitika kialakítását és érvényesítését. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk: a) Létrehozni a magyar iskolaügy központi önálló irányító szervét. b) Az anyanyelvi oktatás biztosításán belül komplexszé tenni a magyar nyelvű óvodák, tanonciskolák, általános és szakközépiskolák hálózatát. Önálló főiskolává alakítani át a nyitrai pedagógiai fakultás magyar tagozatát. Magyar tagozatot nyitni a nyitrai mezőgazdasági főiskolán és a pozsonyi vagy kassai orvosi fakultáson. Fontolója venni az anyanyelven történő középiskolai tanárképzést is. c) Hatályon kívül helyezni a magyar és szlovák iskolák közös igazgatására vonatkozó intézkedéseket.102 d) Javasoljuk felülvizsgálni a középiskolai történelemoktatás rendszerét és az új helyzetnek megfelelően érvényre juttatni a magyar nép történetének tanítását is. e) Specifikus esetekben és megfelelő arányokban lehetővé kell tenni és anyagilag biztosítani a Magyarországon való tanulást. II. Szellemi életünk, nemzetiségi kultúránk kibontakoztatása érdekében szükségesnek tartjuk a következő intézmények létrehozását és működésük anyagi feltételeinek biztosítását: a) Országos Magyar Tudományos Intézet - nyelvtudományi, irodalomtudományi, történettudományi és néprajzi osztállyal. b) Országos Magyar Könyvtár c) Magyar Kőszínház pozsonyi székhellyel d) Hivatásos Magyar Népművészeti Együttes 102 A szlovák és a magyar tannyelvű alapiskolák összevonása 1960-ban kezdődött. Három év alatt 110 iskola összevonására került sor, amelyek közül 68 kapott szlovák, 42 pedig magyar igazgatót. (Gabzdilová, Soňa: Maďarské školstvo na Slovensku v druhej polovici 20. storočia. Dunajská Streda, Lilium Aurum-Nadácia Katedra, 1999, 67. p. /Katedra Füzetek, 4./) 56
