Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
nyék bevonása), valamint a tanács titkárságának a működését. A tanács egyben kidolgozta az 1971. év hátralévő hónapjaira szóló munkatervét is (mellékelve). A tanács eddig csupán egyszer ülésezett.532 Az említett anyagok közül a titkárság feldolgozta Szlovákia lakosságának nemzetiségi összetételét az 1970. december 1-jei népszámlálás alapján. Ezen kívül egyéb anyagok elkészítése is folyamatban van. Három hónapi fennállás után nehéz volna értékelni egy ilyen szerv tevékenységét. Anélkül tehát, hogy megfelelő bizonyítékkal rendelkeznénk-fennállásának rövid ideje miatt ez még nem lehetséges - úgy látjuk, hogy egy eléggé formális szervről van szó, amely a szlovákiai nemzetiségi politika kialakításában, gyakorlati megvalósításában érdemi szerepet eddig sem töltött be és előreláthatóan ezután sem fog betölteni. Az SZLKP KB társadalmi és államigazgatási osztályának egyik dolgozója egy bizalmas beszélgetés alkalmával szintén hasonló értelemben nyilatkozott. E megállapítást bizonyítja egyébként az a tény is, hogy amikor az előző összetételű tanács egy éven keresztül semmi tevékenységet nem fejtett ki, hiánya miatt senki sem panaszkodott. Ha a közeli hónapokban ez is elhalna, megszűnését kevesen vennék észre. A Nemzetiségi Tanács elé kerülő anyagokat az SZSZK Kormányhivatalának Nemzetiségi Titkársága dolgozza ki, amely egyúttal a tanács titkárságának a szerepét is betölti. A titkárság élén a közelmúltig Tolvaj Bertalan állt. Nevezett szívósan küzdött a szlovákiai magyarság jogaiért. Néha olyat is tett, ami a kompetenciáját meghaladta. Ezért egyes szlovák vezetők - elsősorban Sádovský volt miniszterelnök-helyettes - már rég szerettek volna megszabadulni tőle. Múlt év közepén ez meg is történt. Tolvaj Bertalant tisztségéből felmentették és helyére Sziegl Ferencet, az SZLKP KB dolgozóját nevezték ki. Megítélésünk szerint nevezett ilyen funkció betöltésére részint a nem kielégítő felkészültsége, részint pedig a nemzetiségi problémák nem kellő ismerete miatt nem alkalmas. Ami a Csemadokot illeti, pozíciója az utóbbi időben erősen meggyengült. Mint már azt korábban jelentettük, az SZSZK Nemzeti Frontjának keretéből átkerült a Kultúraügyi Minisztérium felügyelete alá (a módszer, ahogy az történt, erősen bírálható). Az átszervezés következtében a Csemadok szerepe nagymértékben korlátozódott, kizárólag egy kulturális szerv lett a sok közül. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy- a Kultúraügyi Minisztériumban még mindig nem született koncepció a két (magyar és ukrán) nemzetiségi szövetség irányítására;- a Csemadok vezetésében erős személyi harcok folynak (különösen a vezető titkár és a titkár között), ami, természetesen gátolja a szervezet tevékenységét. A felsorolt negatív jelenségek kihatnak a Csemadok járási, ill. helyi szervezeteinek a munkájára is. Nem véletlen, hogy egyes vidéki szervezetekben eluralkodott az apátia, alig találni olyan személyt, aki valamely tisztséget elvállalna. Ez év első felében a Csemadok megtartja a soron következő közgyűlését. Döntő változások nem várhatók tőle, bizonyos személycserékkel azonban a legfelsőbb vezetésben számolni lehet. Ezek után felvetődik a kérdés, a párt és a kormány jelenleg milyen magatartást tanúsít a Szlovákiában élő nemzetiségek iránt. Ami a legszembetűnőbb, a formák pontos betartása. Minden olyan fontosabb nyilatkozatban, amelyben megemlítik a cseheket és a szlovákokat, harmadik helyen említés történik a Csehszlovákiában élő nemzetiségekről is (a legutóbbi kormányprogram is jó bizonyíték erre). 532 Az ülésre 1971. november 2-án került sor. 427
