Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
nács plenáris ülése előtt értesültek illetéktelen személyektől, milyen döntést hozott az SZLKP KB Elnöksége személyükkel kapcsolatban.515 Nevezettek ezt követően fordultak az illetékesekhez s tudták meg, hogy a szóbeszéd igaz. Az április 28-i plenáris ülésen mindkét személyt igen éles támadás érte elsősorban a magyar képviselők, idősebb kommunisták (Dénes Ferenc, Fábry István, stb.) részéről. Rácz Olivér oktatásügyi miniszterhelyettes, képviselő elmondása szerint Szabó Rezsőt háromarcú politikusnak nevezték, aki másképpen beszél az itteni magyarok, másképpen a szlovákok előtt és megint másképpen Magyarországon. Dobos Lászlót Dénes Ferenc állítólag egy órán keresztül bírálta A fenti példából, de sok más értesüléseink alapján is ismert - méghozzá széles körökben -, hogy a Csemadok korábbi és jelenlegi vezetői és általában a szlovákiai magyar vezetők között - kevés kivételtől eltekintve - igen éles személyi harc folyik. Nem véletlen, hogy Fábry Zoltán író 1969 októberében levélben fejezte ki a Csemadok vezetőségének emiatt érzett aggodalmát (I. a hivatkozott jelentésünket). S hasonló véleménye van Rácz Olivér miniszterhelyettesnek is, aki mind a magyarság, mind a szlovákság körében nagy tiszteletnek örvend mint becsületes, jellemes és művelt kommunista. Nem véletlen, hogy a plenáris ülést megelőzően az SZLKP KB Elnöksége őt jelölte első helyen az SZNT alelnöki tisztségébe. Az SZLKP KB Elnöksége Matej Lúčant, az SZLKP KB tagját, oktatásügyi minisztert bízta meg azzal a feladattal, hogy Ráczot e funkció vállalására rábírja. S bár több beszélgetésre került sor, Rácz kitartott álláspontja mellett. Végső érvként azt hozta fel, hogy „nem azért fúrták meg egyesek Szabó Rezsőt, hogy Rácz Olivér kerüljön a helyére. Nem szeretné, ha Lúóan elvtársnak egy hónap múlva őt kellene védenie.” Lúóan miniszter elvtárs ezt az érvelést elfogadta, így került, mint a második helyen szereplő jelölt az alelnöki tisztségbe Fábry István (ugyanis csak a képviselők közül lehetett jelölni). Fábry István régi szilárd kommunista, aki 1968-ban sem inogott meg. Ez köztudott róla. Hallatszanak azonban már olyan hangok is, hogy vajon Fábrynak elégséges-e a felkészültsége ahhoz, hogy ilyen magas tisztségben jól megállja a helyét. Ami Szabó Rezsőt illeti, jelenleg állás nélkül van. Értesüléseink szerint felülvizsgálatot kért maga ellen, mondván, hogy egy sor ellene felhozott bírálat nem felel meg a valóságnak. Dobos Lászlóról olyan információink vannak, hogy visszamegy a pozsonyi Madách Kiadó igazgatói tisztségébe, amit korábban is betöltött. Végül megemlítjük, hogy Krocsány Dezső személyében továbbra is van magyar nemzetiségű tagja a szlovák kormánynak, aki a szociális és munkaügyi tárcát kapta meg. Nevezett 1968 óta tagja a CSKP KB-nak. Legutóbb az SZLKP Nyugat-szlovákiai Nemzeti516 Bizottságán dolgozott, mint a népgazdasági osztály vezetője, előtte pedig a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke volt. Sztankó főkonzul MOL, KÜM-TÜK, 1970-Csehszlovákia, 30. d., 00503/2-1970, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 515 Dobos László és Szabó Rezső leváltásáról az SZLKP KB Elnöksége 1970. április 22-én határozott. (SNA, ÚV KSS, k. 1255., a. j. 68.) 516 Helyesen: Kerületi. 416
