Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

A Csemadok vezetői a javaslatot átadták a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének és a SZLKP KB elnökségének azzal, hogy a párt a készülő akcióprogramban teljes fele­lősséggel nyilatkoztassa ki a magyar nemzetiség államjogi rendezésének elveit. Java­solták, hogy a magyar és ukrán nemzetiség képviselőiből hozzanak létre egy munkacso­portot, amely kidolgozná a párt készülő akcióprogramjának a nemzetiségek helyzetének rendezésére vonatkozó részét. Az Új Szó és a többi magyarnyelvű lap teljes egészében ismertette a javaslatot463 és felhívta a magyar nemzetiségű lakosságot, hogy javaslataival, észrevételeivel foglaljon állást mellette. A Csemadok és az Új Szó Szerkesztősége azóta rengeteg levelet kap a járási Csemadok szervezetektől és különböző magyar szervezetektől (amelyek kollekti­ven megvitatták a javaslatot), de egyes személyektől is. E levelekben foglalt észrevéte­lek - azon túlmenően, hogy egységesen egyetértésüket fejezik ki a javaslatban foglal­takkal - két fő csoportba sorolhatók: 1. A magyar lakosságot ért és érő sérelmek konkrét példákkal alátámasztott felve­tése:- a helyi, járási és kerületi párt- és állami szerveknek a nemzetiségi arányokat nem helyesen tükröző összetétele;- a kétnyelvűség megsértése;- provokációk a magyar lakossággal szemben (szobrok, feliratok bepiszkítása, sértő megjegyzések funkcionáriusok részéről, iskolákban, stb.);- iparfejlesztés elhanyagolása, alacsony foglalkoztatottság;- oktatásügy terén mutatkozó visszásságok (erőszakos agitáció a szlovák iskolákba történő beíratás érdekében, szakközépiskolák alacsony száma, magyar iskolák össze­olvasztása szlovák iskolákkal és szlovák vezetés alá való helyezése a „reszlovakizált” faluk magyarnyelvű iskolaigényeinek elutasítása, stb.;- magyar párttagság alacsony részaránya (Galántai járásban pl. lakosság arányszá­ma hivatalos statisztika szerint 45%, párttagság csak 20%, Érsekújvári járás: lakosság 60%, párttagság 25%, stb.) 2. Konkrét javaslatok, igének, követelések felvetése (a Csemadok javaslatában fog­laltakon túlmenően). Ezek nagy része az előző pontban említett sérelmek kiküszöbölé­sére vonatkozik. Köztük számos túlzott, irreális követelés is van (önálló magyar főisko­lák, egyetemek követelése szinte járásonként, rendkívüli népszámlálás követelése, az 1945-46-ban erőszakosan Magyarországra kitelepítettek részére a visszatérés lehető­vé tétele, stb.), de döntő többségük reális, jogos követelés és javaslat, amelyek kiegé­szítik a Csemadok javaslatait (pl. magyar tagozatok nyitása a pártfőiskolákon, a marxis­ta-leninista esti egyetemeken; az irodalom- és történelemtanításnál nagyobb hangsúlyt fektetni arra, ami a magyar és szlovák nemzetet összeköti és nem elválasztja, stb.). Még a túlzó követelések esetében sem lehet azt mondani, hogy nacionalista, vagy soviniszta törekvésekről lenne szó, azok leginkább hiányos, nem eléggé alapos helyzet­ismeretből adódnak. A Csemadok vezetőinek és az Új Szó szerkesztőinek elmondása szerint kifejezetten nacionalista ízű és tartalmú levelet igen keveset kapnak s nagyon ügyelnek arra, nehogy ezek hangot kaphassanak a sajtóban, nehogy diszkreditálják jo­gos igényeiket és követeléseiket. 463 A Csemadok KB állásfoglalását az Új Szó 1968. március 15-én, az Új Ifjúság március 19-én, a Szabad Földműves március 23-án, a Hét március 24-én közölte. 381

Next

/
Oldalképek
Tartalom