Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

be szorultak a szövetség tevékenységében. A CSEMADOK húszéves hagyományaihoz méltóan szervezeteink legfontosabb küldetését abban látjuk, hogy tevékenységükkel hatékonyan hozzájáruljunk a hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti baráti és testvé­ri együttélés elmélyítéséhez. A CSEMADOK a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében akarja nevelni tagságát és a csehszlovákiai magyar dolgozókat, s következetesen harcolni fog a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása, a né­peink egységének és barátságának megbontására irányuló mindén törekvés ellen. A továbbiakban a beszámoló részletesen elemezte a szövetség kulturális tevékeny­ségét. Az 1971-es esztendő végén a CSEMADOK-nak 540 helyi szervezete és 47 172 tagja volt, ez 15 127 fővel több, mint a IX. országos közgyűlés idején. Tudomást sze­reztünk arról is, hogy a CSEMADOK helyi szervei és járási bizottságai az elmúlt eszten­dő nevezetes belpolitikai eseményei és jubileumai alkalmából színvonalas rendezvénye­ket szerveztek és jelentős kötelezettségvállalásokat tettek. A szövetség népművelő és kulturális tevékenységét elemezve a beszámoló megálla­pította, hogy az utóbbi időben különösen az énekkari és az irodalmi színpadi mozgalom van feljövőben, viszont néhány figyelemre méltó eredmény ellenére az elmúlt esztendő­ben stagnált a műkedvelő színjátszás. Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a különböző szakkörök, honismereti körök, valamint a népszerű-tudományos előadások iránt. A jövőben e rendezvények számát és színvonalát emelni kell. Ebben az esztendő­ben a CSEMADOK KB rendezésében, illetve más társadalmi szervezetekkel karöltve több jelentős rendezvényre kerül sor, melyek közül, a komárnói Jókai-napokat, az orszá­gos dal- és táncünnepélyt, a galántai Kodály-napokat és az országos kiejtési versenyt említjük meg. A beszámoló befejezésül hangsúlyozza: A CSEMADOK legfontosabb feladatának tart­ja, hogy a kulturális-népművelői tevékenység konkrét érvényesítésén keresztül terjessze a tudományos világnézetet, a CSKP politikáját és határozatait, s mozgósítsa tagságát a kitűzött feladatok teljesítésére. A szövetség népművelői tevékenységével segíteni fogja a csehszlovákiai magyar dol­gozók szakmai továbbképzését, szorosan együttműködve az állami művelődésügyi szer­vekkel. A szövetség egyik törekvése arra irányul, hogy a népművészeti és a kulturális­népnevelői tevékenység szolgálja a csehszlovákiai magyarság őszinte barátságának el­mélyítését az összes nemzettel és nemzetiséggel. Különösen hangsúlyozzák a szlovák­magyar baráti kapcsolatok ápolásának fontosságát. A beszámoló után vita következett, amelyben elsőnek Július Hanus elvtárs kért szót. Hosszan tartó tapssal fogadott beszéde után több mint tíz felszólalás hangzott el, ame­lyekben a küldöttek beszámoltak a helyi szervezetek és a járási bizottságok munkájá­ról. Több felszólaló megemlítette, hogy nincs megfelelő magyar nyelvű segédanyag a korszerű népművelési tevékenységhez. Felvetődött a magyar nyelvű tanoncképzés kér­dése is. A vita során meleg, baráti szavakkal üdvözölte a közgyűlést Emil Sztadle, a Len­gyel Dolgozók Kulturális Szövetségének titkára. Szombaton este a Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekkara és a Szőttes Népművészeti Együttes adott nagysikerű kultúrműsort. Vasárnap vitával folytatta tanácskozását a közgyűlés. Jaroslav Čelko tanár, a Mati­ca slovenská igazgatója felszólalásában megemlítette, hogy az elmúlt esztendők káros jelenségeinek felszámolása után baráti együttműködés alakult ki a két kulturális szövet­ség között. Ebben az esztendőben közösen ünnepük meg Janko Kráľ és Petőfi Sándor 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom