Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
sét. Elvárjuk, hogy ezek a résztörvények az alkotmánytörvényekben keretszerűen biztosított nemzetiségi képviseleti és végrehajtó szervek létesítésével, a nemzetiségi szempontok szerinti területi átszervezéssel, a nyelvi jogok rendezésével, külön nemzeti iskolai és kulturális irányító szervek létesítésével, a sajtó és gyülekezési jogok kiszélesítésével rendelkezik majd a csehszlovákiai magyarság részvételét az államhatalom gyakorlásában. A jelen helyzetben és a jövőben programszerűen arra kell törekednünk, hogy az alkotmánytörvény és a résztörvények adta jogokat és lehetőségeket a legteljesebb mértékben kihasználjuk és érvényesítsük. így tudjuk demonstrálni legméltóbban azt a meggyőződésünket, hogy ez az alkotmánytörvény - a múlttal szemben újat hozó pozitívumai ellenére is - átmeneti jellegű, s hogy a jövőre nézve továbbra is az önigazgatás elvének törvénybe foglalását tartjuk végleges megoldásnak. A nemzetiségi jogaink érvényesítése folytán kibontakozott alkotó energia, meggyőződésünk szerint elsőrendű gazdasági és kulturális érdeke mind a szlovák nemzetnek, mind a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak. A csehszlovákiai magyarság és annak értelmisége, haladó hagyományainkhoz, a Sarló megfogalmazta közép-európai közeledés gondolatához híven továbbra is törekedni fog a szlovákság és a magyarság termékeny együttmunkálkodására, abban a meggyőződésben, hogy a kicsinyes torzsalkodáson való felülemelkedés a jövő útját egyengeti. A csehszlovákiai magyarság, fél évszázados története folyamán, sorsfordulók kavargásában, becsületes kiállásával számtalanszor tanúbizonyságát adta hazafiűi és etikai érettségének. Ötven éves múltunk folyamán, ha nem is mindig, de többnyire a demokratizmus, a humánum eszméi, a társadalmi haladást elősegítő törekvések érvényesültek. Ez ma sincs másképpen, mert a magyarságot megillető jogok törvénybe foglalásáért kifejtett tevékenységünk voltaképpen a demokratizmusnak, az általános emberi jogokért folytatott harc humánus eszméjének a kifejezője. Meggyőződésünk, hogy az emberi, de ugyanakkor a nemzetiségi jogok a gyakorlatban maradéktalanul csak mélyen demokratikus elvek alapján irányított társadalmi rendszerben érvényesülhetnek. Az elmondott elvek és eszmék jegyében kell megvalósítanunk a csehszlovákiai magyar társadalomban mindazokat a törekvéseket, amelyek népünket a társadalmi és politikai közélet egyenrangú részesévé emelik. Ótátrafüred, 1968. november 24. A csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselői országos értekezletének résztvevői. Hét, 1968. december 8. 2-3. p. 216