Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
amelyek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország, annak szocialista társadalmi és államrendszere fejlesztésében és ennek keretében önállóan és önigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket; a proletár nemzetköziség és a szocialista demokrácia elvétől áthatva és arra törekedve, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa a nemzetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, együttműködését és szolidaritását, s valamennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az államakarat formálásában és az államhatalom gyakorlásában és megadja további fejlődésük hatékony jogi kezességét, az alábbi alkotmányjogi törvényt fogadta el: 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nép, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és nemzetköziség szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY (1) A nemzetiségeknek létszámuk arányában kell képviseletet nyerniük a politikai szervekben, a képviseleti testületekben és a többi állami szervben, egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális életben. (2) A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényekkel határozza meg, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségek jogainak érvényesülését és a törvények által meghatározott terjedelemben önállóan döntenek sajátos érdekeikről. 3. CIKKELY A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak a törvények által meghatározott terjedelemben és feltételekkel biztosítani kell:- az anyanyelvi művelődés jogát,- a kulturális élet fejlesztésének jogát,- az anyanyelv használatának jogát a hivatalokkal és más állami szervekkel való kapcsolatban,- a nemzetiségi társadalmi kulturális szervezetekben való társulás jogát,- az időszaki és nem időszaki sajtótermékek kiadásának és a tömegtájékoztatási eszközök használatának jogát. 4. CIKKELY (1) A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) Tilos az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás bármilyen formája. (3) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára. 5. CIKKELY Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nemzeti törvényekkel hajtják végre. 6. CIKKELY 209
