Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
resszus következtetéseit, s mindent megtesz annak érdekében, hogy e nehéz napokban a konszolidáció útját egyengessük, s ily módon kedvező lehetőségeket teremtsünk az ország szuverenitása biztosítása számára. A moszkvai tárgyalásokból eredő feladatokat történelmi realitásként könyveli el, s legfőbb feladatának tartja, hogy a csehszlovákiai magyarság egységét megőrizve, munkával, tettekkel támogassa hazáját. (A későbbiek során a központi bizottság utólag jóváhagyta az elnökség tevékenységét, melyet, a rendkívüli helyzetben kifejtett.) A vezető titkár beszámolója befejezéseként Dubček elvtárs személyes üzenetét adta át a központi bizottságnak. Dubček elvtárs háláját és köszönetét fejezte ki a csehszlovákiai magyarság helytállásáért és megfontolt magatartásáért, s biztosította a CSEMADOK Központi Bizottságát, hogy január szellemében továbbhaladunk azon az úton, mely Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei teljes egyenjogúságához vezet. Az ülés a továbbiakban felhívással fordult a csehszlovákiai magyarokhoz, valamint a cseh és a szlovák néphez. (A felhívás szövegét közöljük.)290 A délután folyamán sor került a CSEMADOK Központi Bizottsága március 12-i határozata teljesítésének értékelésére, valamint a jelenlegi helyzetben felmerült kérdések ismertetésére. Dr. Szabó Rezső vezető titkár megállapította, az elnökség e határozat szellemében járt el eddig is, s tárgyalt az illetékes párt- és állami vezetőkkel. E tárgyalások közül kiemelte a dr. Gustáv Husák miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, melyen kifejtették álláspontjukat, s Husák elvtárs közölte, hogy az ország föderatív elrendezésével egyidőben, tehát október 28-án sor kerül a nemzetiségeket érintő alkotmánytörvény elfogadására is, majd ezt követően a nemzetiségi törvény megalkotására. A CSEMADOK elnökségének megbízottjai tárgyalásokat folytattak O. Klokoč elvtárssal, az SZNT elnökével is. E tárgyalások napirendjén a[z] SZNT kiszélesítése,291 s ennek kapcsán a (a magyar dolgozók képviseletében) beválasztásra kerülő szakemberek javaslata szerepelt. (Mint tudjuk, a[z] SZNT augusztus 6-i ülésén magyar részről Dobos Lászlót, dr. Szabó Rezsőt és Cserge Károly mérnököt választották be. Néggyel kevesebbet, mint a számarány szerint ez indokolt lett volna!) Az SZNT elnökével ugyanakkor megállapodás történt a nemzetiségi titkárság - mint átmeneti szerv - felállításának kérdésében is. A nemzetiségi kérdés rendezésével kapcsolatban annyit mondhatunk - hangsúlyozta dr. Szabó Rezső -, abba a stádiumba jutottunk, amikor minden problémát kifejtve az illetékes szervekre vár, hogy ez ügyben is döntsenek. S erre a közeli napokban sor kerül. Az ülésen több észrevétel, javaslat hangzott el, az eddigi munkával, valamint a jövőbeli feladatokkal kapcsolatban. Az ülés napirendjén szerepel a CSEMADOK programtervezetének javaslata, melyet Tolvaj Bertalan elvtárs terjeszt a központi bizottság elé, s mellyel a CSEMADOK-szervezetek a küldöttválasztó gyűléseken ismerkedhetnek majd meg. Napirenden szerepel még a CSEMADOK helyi szervezetek küldöttválasztó közgyűléseinek, továbbá a rendkívüli járási konferenciák és a rendkívüli X. országos közgyűlés előkészületi terve is. 290 Lásd a 61. sz. dokumentumot. 291 Helyesen: kibővítése. 186
