Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Bevezető
Bevezető A 2008-as esztendőben az ún. prágai tavasznak immár a 40. évfordulójára emlékezünk, a csehszlovákiai magyarságnak az 1968-as reformfolyamatban való részvételéről azonban a mai napig nem készült sem átfogó elemzés, sem pedig a monografikus feldolgozást elősegítő dokumentumgyűjtemény. A cseh és a szlovák történetírás elsősorban az egykori Csehszlovákia többségi nemzeteinek érdeklődésére számot tartó kérdések, a magyarországi történetírás pedig a csehszlovák válság nemzetközi összefüggéseinek és Magyarország, illetve a Magyar Néphadsereg Csehszlovákia megszállásában való részvételének kutatására szorítkozott. Az Alexander Dubček nevével fémjelzett demokratizálási folyamat kutatása és objektív megítélése a pártállam korlátái között lehetetlen volt. Az 1989-es rendszerváltás és a levéltári iratok hozzáférhetővé tétele után ugyanakkor a korszak természetszerűen a cseh és a szlovák történetírás érdeklődésének középpontjába került, s az elmúlt közel két évtizedben már szinte könyvtárnyi irodalma, közte több dokumentumkötete jelent meg a prágai tavasz kérdéskörének. Szlovákiában az 1967-1970 közötti évek történelmi eseményeinek elemzésére alakult kormánybizottság kiadásában már 1992-ben napvilágot látott a szlovákiai vonatkozású dokumentumok gyűjteménye.1 A tudatos forrásfeltárás és -közlés ugyanakkor inkább a cseh történetírást jellemzi, amely 1993 óta önálló dokumentumgyűjtemény-sorozatban teszi közzé a korszakra vonatkozó iratgyújtés eredményeit. A Cseh Tudományos Akadémia Jelenkutatási Intézetének kiadásában megjelenő sorozat monotematikus kötetekben adja közre többek között a kommunista pártra, a Nemzeti Frontra, a kormány és a köztársasági elnök tevékenységére, a Belügyminisztérium és a biztonsági szervek működésére, a csehszlovák válság nemzetközi összefüggéseire, katonai kérdéseire és a cseh-szlovák föderáció létrejöttére vonatkozó forrásokat. Mind a cseh, mind a szlovák történetírásra jellemző ugyanakkor, hogy a nemzeti kisebbségek (magyarok, ruszinok-ukránok, lengyelek, németek) emancipációs törekvéseit meglehetősen szűkszavúan tárgyalja, s a forráskiadványok is csupán elvétve tartalmaznak a nemzetiségi kérdéssel, ill. az ország nemzetiségeivel kapcsolatos dokumentumokat. Az egyetlen kivétel a CSTA Jelenkutatási Intézetének kiadásában megjelenő sorozatnak a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozó kötete, amelybe beválogattak a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó néhány iratot is.2 Magyar nyelven mindeddig két olyan kötet látott napvilágot, amely a kisebbségi magyarság 1968-as szerepvállalásával kapcsolatos dokumentumokat is tartalmaz. Köves-1 Štefanský, Michal (zost.): Slovensko v rokoch 1967-1970. Výber dokumentov. Bratislava, Komisia vlády SR pre analýzu historických udalostí z rokov 1967-1970, 1992. 2 Pecka, Jindŕich-Belda, Josef-Hoppe, Jin: Občanská společnost 1967-1970. Sociálni organismy a hnutí Pražského jara. Praha-Brno, Ústav pro soudobé dejiny AV ČR-Nakladatelství Doplnék, 1998. /Prameny k dejinám československé krize v letech 1967-1970. Díl 2/2. svazek./ 17