Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

Szilárdan és tántoríthatatlanul állunk a kormány és a párt, Svoboda és Dubček elv­társ oldalán. Nyilatkozatukkal egyidejűleg felhívjuk a CSEMADOK tagságát, szerveit és szervezete­it, s rajtuk keresztül hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar lakosságát, őrizze meg nyugalmát, ne hagyja kiprovokálni magát. Hasson át bennünket január szel­leme, az igazi szabadság, közös hazánk szuverenitásának szelleme. Éljen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetségeinek meg­bonthatatlan egysége! 1968. augusztus 21. A CSEMADOK KB Elnöksége Új Szó, 1968. augusztus 21. - rendkívüli kiadás, 3. p.243 42 Pozsony, 1968. augusztus 21. Az Új Szó szerkesztőségének felhívása a lap olvasóihoz, amely józan, megfontolt magatartásra, a provokációtól való tartózkodásra inti a magyar lakosságot. OLVASÓINKHOZ Sorsdöntő órákat élünk. E megrázó pillanatokban sok-sok mondanivalónk lenne. Kü­lönféle érzések kavarognak bennünk, de most a józan észre kell hallgatnunk. Az észre és semmi másra! Mert a nagy események forgatagában az apró meggondolatlanságok is tragikussá fajulhatnak. Köztársaságunk városainak utcáin tankok dübörögnek. Aggódó tekintettel kísérjük őket. A cirkáló, álldogáló idegen katonákat százak veszik körül. Már szerdára virradó éj­szaka Pozsony utcáin szenvedélyes vita folyt. A lakosság egymás közt és a bevonuló ka­tonákkal vitatta az eseményeket. Sok mindent nehéz megérteni. A párt és kormány kezében érezte, tudta a hatalmat. A baráti országok sajnos másképp ítélték meg a helyzetet és eszerint cselekedtek. Az események menetén keveset változtathatunk. De józan, megfontolt magatartá­sunkkal megkönnyíthetjük a kibontakozást e felette nehéz helyzetben. E sorsdöntő órákban - ha tudjuk is, hogy lapunk mai száma kevés helyre jut el - semmi mást nem tanácsolhatunk, józanságot és megfontoltságot. Mint azt a múltban nem egyszer, most is őszintén fordulunk olvasóinkhoz. S meg­győződésünk, hogy mint annyiszor, olvasóink - köztársaságunk magyar lakosai, most is nagy politikai érettségről tesznek tanúságot. 243 A dokumentumot közli még Kövesdi János (szerk.): i. m. 39. p. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom