Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
önmaguk és mások előtt. A tét nem kicsi: felemelkedés, avagy társadalmi tengődés és gazdasági pangás. A félúton megállás, a félmegoldások csak kompromisszumokat szülhetnek. A kompromisszum pedig könyörtelenül társadalmi közönybe fullad. Az „adagolt" demokrácia elve Csehszlovákiában csődöt mondott. Ehelyett a társadalmi erőviszonyokra, a politikai érettségre, a nemzeti sajátosságokra támaszkodó, a gondolkodók által teremtett demokráciára van szükség, amely a nép akaratából és a nép érdekében születik. A demokrácia megteremtése és alakítása minden egyénnek és közösségnek egyaránt érdeke, joga és kötelessége. A demokrácia és a szabadság oszthatatlan: egyformán kell mérni és biztosítani minden nemzet és nemzetiség számára, mert különben önmaga lényegét tagadja meg. A csehszlovákiai magyarság már az első köztársaságban bebizonyította, hogy a párt, a haladás ügyét támogatja. Elég figyelembe venni a kommunista párt tagságának öszszetételét, vagy a mozgalmi megmozdulásokat, hogy bizonyítsuk: a magyarság legjobbjai - a cseh és a szlovák kommunistákkal - az első sorokban harcoltak. Az öntudatos magyar proletárok nemcsak az osztály- és nemzetiségi elnyomás ellen küzdöttek, hanem a népek, a nemzetek közötti barátságért és testvéri együttműködésért is. A baloldali magyar értelmiség szervezetei (A Sarló,221 Magyar Fiatalok Szövetsége222 stb.) a szlovák és cseh haladó értelmiségiekkel egy frontban küzdöttek. Ma is ezekre a forradalmi hagyományokra akarunk építeni, amikor a demokratizálódási folyamathoz kapcsolódva a CSKP akcióprogramja teljes valóra váltása mellett teszünk hitet. A csehszlovák megújhodási folyamat deformálódási szenved, ha a nemzeti kisebbségek természetes igényeit nem elégítenék ki. Ezért fogadtuk megnyugvással, hogy a CSKP akcióprogramja egyértelműen kimondja: „Biztosítani kell a nemzetiségek aktív részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében és annak az elvnek a szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben.” Meggyőződésünk, hogy a CSEMADOK KB március 12-én elfogadott állásfoglalása éppen ennek az elvnek a realizálására tett konkrét javaslatokat. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy szükséges megteremtenünk a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség képviseleti és végrehajtó szerveit a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács, a leendő föderatív kormány és a szlovák minisztertanács, valamint a bizottságok keretén belül. Távol áll tőlünk a szeparatizmus szándéka, csupán legsajátosabb, emberi és nemzetiségi jogaink biztosításának feltételeit kívánjuk megteremteni a CSKP politikájával és célkitűzéseivel összhangban. Elítéljük a nemzeti gondolkodás szélsőséges megnyilvánulásait: a nacionalizmust, sovinizmust, faji gyűlöletet, egymás nemzeti önérzetének sértegetését. Tiszteljük egymás emberi és nemzeti érzelmeit, becsüljük a szlovák nép múltját, kultúráját, nemzeti önállóságáért folytatott harcát. Keserű tapasztalatainkon okulva mondjuk, hogy a nemzetiségi kérdésekben a szenvedélyek hevítése, az érzelmek felkorbácsolása nem szülhet egészséges emberi viszonyokat. Az előnyösebb helyzetben levő fél elfogultsága vagy elvakultsága helyrehozhatatlan történelmi mulasztást okozhat. A Matica slovenská klubjainak megalakítását azzal a megértéssel fogadjuk, hogy a szlovák dolgozók számára több anyanyelvi kultúrát akarnak nyújtani, s hogy ezek a klubok és a CSEMADOK alapszervezetei nem válnak az ellentétek és békétlenségek okozóivá. 221 1928-ban életre hívott baloldali magyar ifjúsági mozgalom. 222 1936-ban létrehozott népfrontos ifjúsági szervezet. 149
