Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
600 Fedinec Csilla Helytál ló és zászlósitr azonban már önmagában fogalmi ellentmondás. Az országzászlós sui generis méltóság, ami nem alapulhat helyettesi jellegen, származékos jogkörön. A nádor a zászlósúr, nem pedig a nádori főkapitány, vagy a Pest megyei föispáni helytartó, akik meghatározott területen gyakorolták a nádori jogkör egy részét. Magyarországon ma megfelelő változásokkal a kormányzó gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a nádort törvényt szerint megillető királyi helytartói hatáskör foglalt magában. Az 1919. évben felmerült az a gondolat is, hogy kormányzóválasztás helyett a nádori széket kellene betölteni. Amennyiben ma nádor gyakorolná a királyi hatalomban foglalt jogokat, ő lenne az ország első zászlósura, ami mindig együtt járt a nádori, de sohasem a királyi helytartói tiszttel. Mennyivel kevésbé illethet zászlósúri rang egy nádori vagy kormányzói helytartót! Nem is beszélve arról, hogy miután a kisebb zászlósok mindig a történelmi fejlődés során országos tisztségre nem emelkedett udvari méltóságok viselői voltak, ez a helytartó csak a nagyzászlósok sorában foglalhatna helyet, tehát együtt a nádorral! Figyelmet érdemel még ezzel kapcsolatban, hogy az országzászlósok számát szaporító I765:VI. törvénycikk is csak azt iktatja törvénybe, hogy Őfelsége kegyelmesen jóváhagyta, hogy amíg valaki a magyar nemes tcstőrség kapitányságának tisztét tölti be. azzal a zászlósuraságot is bírja. Az 1848:111. te. 7. §-a szerint pedig az érsekeknek, a püspököknek, a prépostoknak s az apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése egyenesen Őfelségét illeti. A kormányzó soha nem is gyakorolta ezt a fenntartott királyi jogot, bár számos év telt már cl az utolsó zászlósúr halála óta is. Tárgyilagosan cl kell ismernünk, hogy nem volt könnyű feladat az előttünk fekvő törvényjavaslat megszerkesztése, a legkülönbözőbb elvi szempontok összeegyeztetése a gyakorlati követelményekkel. Éppen a nagy elvi kérdések helyes megítélése és a gyakorlati szempontok célszerű érvényesülése kívánja azonban meg elsősorban, hogy a javaslat tárgyalásakor ezeket a kérdéseket ne homályositsák el alkotmányjogi tévedések. Hinni szereplők, hogy a javaslat átdolgozása során - amelyre a legutóbbi területi változások miatt bizonyára sor fog kerülni - annak kiváló előkészítői módot fognak találni ezeknek a könnyen orvosolható hibáknak a kiküszöbölésére, úgy hogy az országgyűlési tárgyalás már kizárólag a javaslatnak nagy gyakorlati jelentőséggel bíró kormányzati és közigazgatási vonatkozásaira szoritkozhatik, amelyekkel egyébként legközelebb fogunk foglalkozni. 2. A kárpátaljai törvényjavaslat kormányzati vonatkozásaihoz A Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat szerint amelynek alkotmányjogi vonatkozásait legutóbb tárgyaltuk - az országnak a magyar állam területéhez visszacsatolt kárpátaljai részén a törvényhozás különleges kormányzati egységet szervez. A 8. § és a 9. § első bekezdése a következőképpen hangzik: „A Kárpátal jai Vajdaság önkormányzatának központi szervei: a) a vajdasági gyűlés, b) a vajda. Kárpátalja önkormányzatának képviseleti szerve a vajdasági gyűlés”. A központi szerveknek ily módon való megállapításával a javaslat máris letér az I. íj-ában és a hozzá fűzött indoklásban kifejezésre juttatott arról a helyes elvi alapról, amely szerint Kárpátalját az egységes magyar államon belül külön kormányzati egységként óhajtja megszervezni. A tervezett vajdasági gyűlés megvalósí-
