Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 525 téktclcniil kicsi volt. Lakossága olasz, horvát, szlovén stb. A magyarokat igen könnyen meg lehetett számolni. A világháborúban ennek folytán végleg cl is vesztettük. Kárpátalja ezzel szemben több mint ezer éve a miénk. Magyar vérrel szerzett magyar told. A legutóbbi 20 év története - remélem csak rossz álom lesz. Ennek a területnek az új berendezésénél tehát én elsősorban a magyar érdekeket nézem s azt akarom összhangba hozni ruszin testvéreink érdekeivel. Olyan magyar területi autonómiát akarnék tehát ott életbe léptetni, amellyel minden ottani polgártársunk meg legyen elégedve. Nagy megelégedésemre szolgál és örömmel tölt cl tehát annak megállapítása, hogy ligán is - ha más utakon bár - velünk egy célra tört: területi autonómia, megfontolt, bölcs és minden animozitástól mentes országépítő kormányzat útján boldoggá tenni Kárpátalját. Szerinte aki ott hivataloskodni akar - a legkisebb díjnoknak is - legalább úgy kell cselekednie, mintha barátja volna a népnek, még ha nem is az. Szerinte aki nem a népért akar ott dolgozni, azt egyszerűen ki kell dobni a helyéről. Helyeslem Egannak azt a megállapítását is, hogy „Békesség és kenyér" ami ruszin testvérünk szerint az autonómia megtestesítése. Ez igaz. De ez csak az egyszerű nép többségére áll. Az intelligenciának azonban kultúra is kell. Ezért akarok én nekik magyar kultúrát s közigazgatási és igazságszolgáltatási ügykörben önkormányzatot is adni. Önként. Nem ijedtségből. Sőt abban a szent meggyőződésben, hogy egy emberöltő múlva egész Kárpátalján ismét ruténül is beszélő, de teljesen megbízható magyarok fognak lakni s a régi területek visszaszerzése után visszatérhetünk majd a vármegyei rendszer helyreállítására is. * Egan barátom apai ágon ír származású, tehát temperamentumánál fogva offenzív természetű, de kitűnő magyar. En anyai ágon porosz származású vagyok, de ebben a felfordult világban úgy érzem, mint magyarnak okosabb dolog most defenzív irányban minél jobban megerősödni. Elfogadom tehát a „Magyarországi Ruszinszkóiak Szcrvczcté”-nck a memorandumában is lefektetett azt a megállapítását, hogy „Kárpátalja autonómiájának olyannak kell lenni, amely a rutén népet visszahozza abba a testvéri közösségbe, amelyben velünk 100 éven keresztül élt. Feladata, hogy a rutén népet nyelvének és nemzeti, valamint vallási és kulturális egyéniségének épségben tartása mellett visszahozza a magyar birodalmi gondolat osztatlan tagjának és egyenlő jogú állampolgárának.” Végezetül annak a nézetemnek akarok még kifejezést adni, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök úr akinek felfogását nagy vonásokban ismerem - nem fog addig javaslattal előjönni, amig az arra hivatott és Kárpátalján működő szakemberek véleményét meg nem hallgatja. Akkor és azután fogja munkatársait egy tervezet elkészítésével megbízni, amely minden szempontból kielégítő csak az esetben lesz, ha kompromisszum útján fog véglcgcsittctni. Dr Murray Zxignmml: Milyen legyen a ruszin autonómia? (Válasz Dr. Egan Imre ny. főispán c címen megjelent tanulmányára.) Budapest, Buschmann E. utódai könyvnyomda, [1939]. Felelős kiadó: Dr. Morvay Zsigmond. 8 o.
