Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 509 Épp oly hiba lenne azonban szerintem az önrendelkezésnek oly mértékével ajándékozni meg a népet, mely reá sem etikai, sem materiális előnyt nem jelentene, mellyel ö mint neki idegen játékszerrel élni sem tudna, s mely őt ellenkezőleg, romlásba döntené. Semmi célja annak, hogy a most minden eszközzel pacifikálandó Kárpátalját a legféktclencbb választási agitáció kirobbantásával politikai és tcstvérharcok színterévé tegyük, mert hiszen kétségtelen, hogy a Morvay propagálta ungvári tartománygyűlésnek összeülését a legszélsőségesebb választási harc előzné meg. Még a Szabó Oreszt által javasolt „egypártrendszer” sem segíthetne ezen, de az egyébként az autonóm tartománygyülés megalkotásakor cl sem volna képzelhető, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a területen ma a magyaron és a ruszinon kívül németül beszélő és hitleri ideológiákra hajlamos svábok is laknák! Az én elgondolásomat Ortutay Jenőnek már hivatkozott azon megállapítására építem fel, hogy „Nincs itten szükség külön törvényes intézkedésekre, se ún. autonóm szervekre, hanem csak a jóakaratú és jó szándékú emberek szövetkezésére!" Egyrészt erre, míg a másik oldalon Szabó Orcsztnck azon megállapítására alapítom a magam elgondolását és autonómiatervemet, hogy: kulturális haladás és gazdasági jólét egy bizonyos fokú területi önkormányzat mellett az, amire a ruszin népnek ma szüksége van! A megoldás: főkormánybiztos alatt ruszin kormányzótanácsot Ungvárra vagy esetleg Munkácsra Én a .Jóakaratú és jó szándékú embereknek” Ortutay által javasolt ezen szövetkezését a cél érdekében a következőképp valósítanám meg: A már mondott okokból Ungvárra vagy esetleg Munkácsra az egész Ruszinföldre kiterjedő hatáskörrel „ruszin főkormánybiztos” vezetése alatt 101 tagú ruszin kormányzótanácsol létesítenék, melynek tagjai a következők lennének: 1. A kormányzótanács elnöke: a főkormánybiztos mint egyszersmind a „ruszin föld minisztere”. Az illetőt c tisztre első ízben Magyarország miniszterelnökének előterjesztésére, ezentúl pedig magának a kormányzótanácsnak legalább kétharmad többségű hármas kijelölése alapján Magyarország kormányzója nevezné ki. (I) 2. Helyettese: a ruszin terület részeit alkotó 4 vármegyében (Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros) állandó lakhellyel bíró magyar állampolgárok közül az, akit a ruszin kormánybiztos kijelölése alapján a m. kir. miniszterelnök kinevez. (1) 3. Az illetékes minisztériumok által a ruszin kormányzótanács mellé kijelölendő 1-1 belügyi, földművelésügyi, igazságügyi, pénzügyi, ipari, kereskedelmi és közlekedésügyi, fürdő- és turisztikai és nemzeti kisebbségi szakelőadó mint a ruszin fökormánybiztosság kebelében működő és általuk vezetett 1-1 ilyen osztálynak vezetői. (8) 4. A m. kir. honvédség képviseletében a hadtestparancsnok. (1) 5. A ruszin földben érdekelt 4 vármegyének főispánjai. (4) 6. A Ruszinföld mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari, ügyvédi, mérnöki, orvosi és hírlapíró kamarái l-l tagja. (7) 7. A Ruszinföld 5 főrendje és 15 képviselője mint a magyar felsőház, illetve képviselőház tagjai. (20)
