Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

495

ami csak fölösleges súrlódásokhoz és magukat jól adminisztráló „műruténck” egyéni érvényesülésének intézményes elősegítéséhez vezetne.

Új intézmények felállítása és új szabályozások keresése helyett tehát elsősorban a meglevőket kell felhasználni, tartalommal kitölteni, illetőleg haladéktalanul végrehajtani.

Évszázados történelmi szerepüknek megfelelően, a vármegyékre kell építeni a: önkormányzati rendszert. A régi vármegyei beosztás visszaállítása után a vármegyék közgyűlései lennének az önkormányzat testületi szervei. A felsőházi törvény értelmében megválasztják az országgyűlés felsőházába küldendő tagokat. A rangban legidősebb alispán hivatala alapján és annak tartama alatt szintén tagja lehetne a felsőháznak. Az országgyűlési képviselők választása a választójogi törvény alapján épp úgy történhetne, mint az ország többi választókerületeiben.

Az önkormányzat központi .szerve a munkácsi vajda lenne. A többi oldalról felvetett „bán” elnevezés zavart keltő összehasonlításra adhatna alkalmat a horvát báni méltósággal. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok bánja a nádor és az országbíró után ma is az ország harmadik zászlósura. Élén állott a legutóbbi időkig a társországok autonóm kormányzatának. Ezzel szemben a „vajda” elnevezés már hosszú idő óta csak történelmi emlék, a hajdan vele összefüggött hatáskör pedig sokkal inkább fedi a most felállítandó központi szerv által betöltendő hatáskört, mint az, amit a közfelfogás a báni méltósághoz fűz. A „munkácsi” jelző emlékeztetne Munkács várának kiemelkedő szerepére a Thököly-féle felkelés és a Rákóczi-félc szabadságharc idején és kifejezésre juttatja azt is, hogy itt nem társországgal vagy tartománnyal, hanem csak területi önkormányzattal állunk szemben.

A munkácsi vajda államtitkári rangban biztosíthatná az önkormányzati jogok gyakorlati érvényesülését, az eljárás egységét, az alkalmazandó szabályok egyöntetűségét. A hatásköre niait álló főispánok kinevezése az ö meghallgatása mellett történne. Az autonóm igazgatás rajta keresztül állana érintkezésben az illetékes szakminiszterekkel. A vajdát az önkormányzattal bíró törvényhatóságok első tisztviselőiből és főispánjaiból álló bizottság hármas jelölése alapján (az egyenlő szavazatot kapott jelöltek akkor is fcltcrjcsztcndők, ha ezzel a jelöllek száma a hármat meghaladná) a miniszterelnök előterjesztésére és ellenjegyzése mellett nevezné ki a kormányzó. Hivatala alapján és annak tartama alatt tagja lenne az országgyűlés felsőházának. Felmentése csak lemondása esetén vagy pedig a kormány felmentésével egyidejűleg következhetne be.

Közigazgatási téren ez az új szabályozás valósítaná meg tehát az önkormányzatot, míg egyéb vonatkozásban, így különösen a nyelvhasználat, közoktatás és igazságszolgáltatás terén a fennálló jogszabályok alig szorulnak módosításra. Végrehajtásuk biztosítása és kijátszásuk megakadályozása képezné azonban az önkormányzati szervek egyik legtöbb feladatát.

Amint azt a kisebbségek védelmére Trianonban vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4.800/1923. M. E. sz. rendelet bevezetése is megállapítja, a kisebbségek védelme és jogai tekintetében támasztható igények az 1868:XL1V. te. rendelkezései alapján a Trianonban vállalt kötelezettség mértékén Jelül is biztosíthatók. A békeparanesot diktáló hatalmak tájékozatlansága és elfogultsága tehát olyan szabályokat kényszerilell ránk ,. vívmány “-ként. amelyeket már több mint fél évszázaddal korábban állítottunk fel saját jószántunkból.

Anyanyelvét a magánéletben, az üzleti érintkezés és vallásának gyakorlása terén, a sajtóban, nyilvános gyűléseken, a törvényhatósági közgyűléseken, a lakóhe-