Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

423

1910., 1919., 1921. és 1930. évi népszámlálások eredményeinek átlaga szerint az oroszok (rutének, ruszinok, rusznákok, görög katolikus vagy pravoszlávok) relatív többségben vannak, de az illető járás népességének felét meg nem haladják, népszavazást kell tartani.

(2) A népszavazásban részt vehet 24. életévét betöltött férfi és nő, akinek magának vagy atyjának (törvényes gyámjának) 1919. május 8-án a népszavazási terület valamelyik községében legalább 4 év óta állandó lakhelye volt, és aki a Csehszlovák Köztársaság valamelyik községében c törvény életbe lépésekor állandó lakhellyel bír. Katonai szolgálatban, hadiszolgáltatásnál vagy hadifogságban a népszavazási terület, illetve a Csehszlovák Köztársaság területén kívül eltöltött idő nem szakítja meg a lakóhely állandóságát. Úgyszintén nem számít megszakításnak a tanulmányok végzése és ideiglenes kcnyérkcrcsés céljából az állandó lakhelytől távol töltött idő.

(3) Az előző bekezdésekben körülírt népszavazást a közös bizottsági határozat jóváhagyási határidejének (3. !j 2. bek.) leteltétől számított 6 hónapon belül kell végrehajtani.

(4) A népszavazást a belügyminisztérium és a kormányzói hivatal által kijelölt és érdekelt országok egyenlő számú mcgbízottaiból alkotott paritásos bizottság hajtja végre.

5. §

A Csehszlovák Állam egységességének és osztathatatlanságának elvéből folyóan közös állami ügyek:

1. az államfő;

2. az állampolgárságra vonatkozó törvényalkotás;

3. a külügyek intézése;

4. a hadügy;

5. a pénzügyi törvényalkotás (jelen törvény 49. tj-ának korlátái között);

6. a valuta-, ércpénz-, bankjegyügy; fémjelzés; a súly- és mértékrendszer, szabadalmi és szerzői jog;

7. kereskedelem-, bánya- és váltójogi jogszabályalkotás;

8. a közúti közlekedési, posta- és távíróügyek;

9. a vámügyekre és az állami egyedáruságokra vonatkozó törvényalkotás.

6. §

Podkarpatszka Rusz autonómiája a nyelvi, oktatási és vallásügyekben és a helyi közigazgatási kérdéseken felül felöleli a törvényhozó- és végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás mindazon ágait, amelyeket a jelen törvény 5. (j-a nem minősít kifejezetten közös ügyeknek (saint-germaini szerz. II. fej. 11. cikk és Csszl. A. 3. § 4. bek.).

7. §

(1) Podkarpatszka Rusz hivatalos nyelve az orosz nyelv, amely az államnyelv minden jogát élvezi.

(2) Podkarpatszka Rusz nemzeti kisebbségeinek nyelvhasználatára mérvadók a Szövetséges és Társult l-'öhatalmak és Csehszlovákia között Saint-Gcrmain-cn- Laye-ban 1919. szeptember 10-én kötött szerződés 1. és II. fejezetében foglalt rendelkezések.