Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

420 Fedinec Csilla Ad 2 Az állami szakközegek a borászatról és pincegazdaságról szóló tanfo­lyamok rendezését Podkarpatszka Ruszban már évekkel ezelőtt indították meg. A földművelésügyi minisztériumnak az országos hivatallal egyetértőleg kiadott hatá­rozatához képest a munkácsi állami mezőgazdasági iskolán, amely számára gyakor­ló szőlőhegy szereztetett be s amely az utóbbi időben a borászati szakban is felsze­reltetik, az 1935. évben borgazdasági tanfolyamok rendezése is folyamatba tétetett. Az említett tanfolyamhoz tartozó gyakorlati kiképzés főleg a beregszászi állami bor­­pincékben folyik, amelyek c célra berendezésüknél fogva alkalmasak. Mihelyt azt a viszonyok megengedik, a podkarpatszka ruszi különleges szőlészeti és gyümölc­­sészeti iskola létesítése azonnal megvalósul. Ad 3. A fogyasztási adó, azaz a jelen esetben az általános boritaladó leszállítá­sa iránti követelményhez megjegyzendő, hogy a szőlőbor adótétele literenként 80 fillér és nem 1,80 Kč, amint azt az interpelláció állítja. Csak ha az általános borital­adó tételéhez literenként a 20 filléres országos pótadót s a 60 filléres forgalmi adó­átalányt hozzászámítjuk, e háromból adódik ki literenként együttvéve 1,60 Kč. Te­kintve a túlfeszített követelményeket, amelyek az állampénztárral szemben támasz­tatnak, a boritaladó jelenlegi tételének leszállítására gondolni nem lehet. Ad 4., 5., 6. Az új egységes bortörvény s a bortermelés szabályozásáról szóló kü­lönleges törvény megszövegezését célzó előkészítő fömunkálatok már elkészültek; itt főleg valamennyi csszl. borvidéknek fontos szőlőhegyi községeiből és fekvéseiből számlázó tipikus mustokra és borokra, és pedig a termésévek egész sorából eredő bo­rokra vonatkozó statisztikai adatbcszcrzésröl volt szó, hogy a készülőben levő bor­törvény intézkedéseinek helyes megítélése megbízható alapokra legyen fektethető. A bortermelés szabályozásáról készülő törvény célja további új szőlőhegyek alapításának célszerű korlátozása, de további célja az is, hogy a bortermelés minö­­ségcsitését egyrészt a kvantitatív fajok kiküszöbölésével s jó szőlöfajok, így a többi között közvetlen hozamú amerikai szölőfajvegyülékek (hybridek) megválasztásának irányításával, másrészt a szüreti időpont szabad választásának korlátozásával - hogy ti. ne lehessen szüretelni addig, amíg a szőlőfürtök az adott viszonyok közölt az érettség megfelelő fokát el nem érték - megalapozza. Ad 7., 8. 1; pontokhoz, amelyek tetemesebb bormennyiségnek szesszé leendő fcldolgozhatásáról szólnak, amely majd a kötött gazdálkodási rendszernek vettetnék alá, - megjegyzendő, hogy a 86/1932. Tgysz. törvény VI. sz. 5. § 5. bekezdése a ter­melési szeszt, mint amilyen a borszcsz is, a kötött szcszgazdálkodás alól kifejezet­ten kivonja, úgyhogy annak kereskedelmi forgalma nálunk szabad. A rendelkezés igen célszerű, mert a termelési szesz kötött gazdálkodását követő nehézségeket se­hol sem sikerült teljes megelégedésre megoldani s eme gazdálkodás mindenütt nagy veszteségekkel záródott. Hz okból nem ajánlatos, hogy a fennálló jogállapoton va­lamiféle változás eszközöltessék. A szcszértékcsítö társaságnak az 50.000 hl podkarpatszka ruszi bor átvétele s annak szesszé való feldolgozása nem áll lehetőségében. Ezzel szemben egyes bran­­dy-clőállító magánvállalatok a lepároláshoz a podkarpatszka ruszi borokat kezdik jelentősebb mértékben használni. A lepároláshoz állami szeszfőzdék is kölcsönadat­nak, amelyek a podkarpatszka ruszi boroknak brandy-clöállítás céljából eszközölt lcpárolásával szélesebb alapon jó eredménnyel kísérleteztek és még egyes pod­karpatszka ruszi boroknak ecetté leendő feldolgozásán is kísérletezni fognak. A bor értékesítését célzó különféle módozatok bevezetésével az értékesítési nehézségek bizonyos enyhülése az árak tekintetében is beáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom