Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 411 V/4. Egyebekben a pártgyülcs teljes mértékben magáévá teszi és helyesli dr. Korláth Endre képviselőnek 1936. november 30-án a prágai parlamentben elmondott beszédét, mely Kárpátalja érdekeinek és jogainak megfelelően taglalta a kormányzói hivatal jog- és hatáskörének, a kormányzói hivatal és tanács megszervezésének javaslatát, s mely rámutatott az autonómia eddigi be nem vezetésével kapcsolatban előállott károkra és káros intézkedésekre. Az autonómia és az elemi csapások Vl/I. Megdöbbenéssel látja a pártgyülcs is a könnyelmű gazdálkodást, azokat a súlyos meggondolatlanságokat, mulasztásokat, amiket a kormánypártok politikája a Kárpátok crdőtlcnítésc tekintetében 19 év óta elkövetett, amikre jelentős részben a pár évvel ezelőtt egész Kárpátalját végigpusztító Tisza áradást is vissza kell vezetni és amikkel szintén jelentős részben okozati összefüggésben van a folyó gazdasági év katasztrofális és majdnem Kárpátalja egész déli területén 99 napig tartott aszály is. A kárt, amelyet a Tisza áradás okozott először nem igyekezett a kormányzat a károsultak számba nem vehető kártalanításával sem csökkenteni, egyes tönkretett községeknek csupán pár száz koronás alamizsnát nyújtott. A folyó évi, most már rövid időközben harmadszor ismétlődő aszály kétségbe ejtette gazdaközönségünket és nem hajlandó kizárólag Istencsapásnak elkönyvelni ezeket, keresi az okot, amiket a gazda józan eszével is és a mai tudományos kutatás segítségével is jelentős részben a Kárpátok crdőtlcnítésébcn is talál meg, amit most már nem csupán magyar megfigyelők, de a cseh tudományos világ egyik kiváló reprezentánsa, Josef Oplctál dr. (a brünni erdészeti akadémia igazgatója és a földművelésügyi minisztériumban az erdészeti osztály volt vezetője, osztályfőnöke) a Lidové Noviny című cseh lapban teljes Icplczctlcnséggcl állapított meg. Tudomásul veszi a pártgyülés dr. Korláth Endre képviselő tájékoztató ismertetését a folyó évi aszály és az erdőpusztítás okozati összefüggéseiről, amiket Kaán Károly európai hírű magyar tudós „Az Alföld csapadékviszonyai és az Alföldi erdőtelepítések és fásítások” című közlemények alapján is terjesztett elő, amit nevezett tudós dr. Schmidt Vilmos (az osztrák meteorológiai és földmágncscsségi intézet igazgatója), továbbá dr. Tuzson János magyar egyetemi tanár, dr. Ellik Gyula és dr. Dudics Endre kutatásaira épített fel. Eme előterjesztésének dr. Korláth fenti álláspontját „Az Éghajlat” című természettudományi mű (szerkeszti dr. Róna Zsigmondi állásfoglalásával, továbbá az 1922. évi 89. számú magyarországi törvény indokolásának ismertetésével is erősítette. (Érdekes, hogy az erdőtelepítésről és fásításokról szóló eme tudományos alapra fektetett törvényt a híres magyar józan kisgazda miniszter, Nagyatádi Szabó István hozta tető alá.) Megállapítja a pártgyülés, hogy dr. Korláth Endre és Hokky Károly szenátor ama kérdéseivel, amiket folyó év július végén az aszálykár ügyében a minisztertanácshoz intéztek, teljesen azonosítja magát és az abban foglalt követeléseket egészben magáévá teszi. És a leghatározottabban követelik a további erdőpusztítás teljes megszüntetését, és az eddig eszközölt erdőpusztítások legsürgősebb tervszerű pótlását addig, míg c felbecsülhetetlen értékű vagyona Kárpátaljának az autonómia bevezetésének elmaradása miatt helyrehozhatatlan károkat nem szenved. Megállapítja a pártgyülés, hogy mennyire helyes és jogos volt, és mennyire életkérdés, és mennyire kenyérkérdés Kárpátaljára nézve a pártvezetőknek első perctől elfoglalt álláspontja az autonómia ügyében, menynyire reális alapon mozognak akkor, amikor azt követelik, hogy Kárpátalja természeti kincsei, erdei, bányái