Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 365 A magyar egység már a kert alatt van, de még nincs a portánkon. Mi repeső szívvel nyitunk előtte kaput és boldog hallclujára köszörüljük a torkunkat, de vajon utolsó lépéseinél nem botlik-c meg valami kőben, vagy éppen a küszöbön? Mert nekünk úgy tetszik, hogy szédeleg egy kicsit, hogy valami még nincs rendben nála. Súlyos kifogásuk van sokaknak a neve ellen, amelyen be akarják írni a magyar kisebbségi politikai elgondolások, próbatételek, élcttörckvésck anyakönyvébe. Kercsztényszocialistának szeretnék elsősorban hívni. És noha szép és becsületes ez a név, de olyan hangzása, mcllékzörcjc van, hogy hallatára egyesek kedvetlenül begombolóznak, mert azt vélik belőle megállapítani, ha mindjárt tévesen is, hogy megint elsősorban felekezeti jellegű politikai alakulatról van szó, hogy újfent azt kiváltják tőlünk, hogy előbb katolikusok, reformátusok vagy más fclckczctbclick legyünk és csak azután, csak másodsorban magyarok. Magyar egységre, az egységes magyar pártra égetően, sorsdöntőén szükség van, de egy ilyen egységes tábor erősnek, hosszú időre szólónak csak akkor tud megszületni, ha a sorozásnál az első sorba nem azt írják be, hogy ilyen vagy olyan vallásit vagyok, hanem azt, hogy magyarnak érzem magamat. Hogy vasárnap a katolikus vagy református templomba megyek-e, vagy szombaton a zsinagógába, azt akár fel se jegyezzék, mert ez nagyon is másodrendű tényező amellett a vérbeli adottság, vagy amellett a megmásíthatatlan egy életre szóló elhatározás mellett, hogy magyar szemen és magyar szíven keresztül engedem magamhoz a világ történéseit és hangjait. A magyar egység címében, szervezetében s tartalmában elsősorban és mindenekelőtt csak magyarnak kell lenni. A magyar egység Icdönthctctlcnül csak a közös magyar nemzeti érzésen épülhet fel, nem pedig közös valláson. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a katolikus ezentúl ne szeresse olyan rendületlenül egyházát, mint régen, a református ne érezze magát olyan vastagnyakú kálvinistának, mint eddig, a zsidó pedig ne tartson szombatot, hanem csak azt, hogy minden más előtt magyarok legyünk és hogy ennek vagy annak az egyháznak az érdekét csak a nagy magyar egység keretein belül szolgáljuk. - Arra a hajlékra, amelyben mindnyájan találkozhatunk, együtt élhetünk, csak az lehet felírva: magyarok. - Ha aztán külön szobái lesznek a katolikusok, reformátusok, zsidó vallásinak számára, az nem baj, de nem is feltétlen szükséges, mert a becsületes jó magyarok egy helyen is könnyen megférnek. A magyar egységről és az egységes magyar pártról Így vélekednek azon a Munkácson, amelynek váráról elszállt ugyan a turulmadár,“ de még mindig felette rcpdcs Rákóczi lelke. így mi, a minden próbát kiállt munkácsi magyarok azt kérjük azoktól, akik a csehszlovákiai magyarság szent egységének előkészítését és megteremtését munkálják, hogy a magyar egységet címében s minden szervezeti részletében minden magyart befogadhatóan alkossák meg. - Nem gáncsoskodunk a név miatt, mellyel elsőben nevezték cl a tudjuk sok nehézség árán életre hívni szándékolt magyar egységet s mert tudjuk, komoly oka van annak is, hogy az egység felé való elindulás csak igy történhetett meg. De kérjük él elvárjuk, hogy majd az egység valóra válásában, mikor már mindenki beláthatja, hogy senki vallási meggyőződése, valláscrkölcsi 43 43 E szerkesztőségi cikk szerzője nagy valószínűséggel Az ÖsUtkó szerkesztője. R. Vozáry Aladár, akinek 1930-ban jelent meg Elszállt a turul c. könyve (Stúdium, Budapest).
