Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 321 81 Prága, 1933. június 10. Korláth Endre szenátor és társai interpellációja az iskolaügyi miniszterhez az ungvári tanulóifjúságnak a folyó évi június 2-án rendezett revízióellenes tüntetésben való szerepeltetése tárgyában. Miniszter Úr! A cseh kormánypártokban elhelyezkedett néhány podkarpatská rusi törvényhozó folyó évi június hó 2-án este rcvíziócllcncs tüntetést rendezett Ungvár városában. Nekünk itteni magyaroknak e tüntetések ellen kifogásunk nem lehet. Elvégre a csehszlovák kormányzat bizonyára nem ok nélkül rcndcztcttc meg az ungvári, valamint a hozzá hasonlatos többi tüntetéseket. Az ellen sem emelhetünk kifogást, hogy a tüntetésben való részvételre parancsot kaptak az összes állami és városi tisztviselők, minden rendű és rangú alkalmazottak. Az adózó polgárság teljes távolmaradása dacára már magának c horribilis számot kitevő csehszlovák hivatalnoktábornak szerepeltetése is biztosította volna a tüntetés sikerét. A rendezőség azonban szükségesnek tartotta az iskolai növendékek kivczcnylését is s czirányban az ungvári tanügyi referátus készséggel állott a tüntetést rendezők rendelkezésére. így történt aztán, hogy az este 7 órakor kezdődő s éjjel 11 órakor végződő politikai felvonulásban és tüntetésben felsőbb parancsra részt venni kényszerültek az összes ungvári középiskolai növendék. Miniszter Úr! Minden kultúrállamban, hol a tanügyi hatóságokat pedagógiai irányelvek vezetik, súlyt helyeznek arra, hogy a tanulóifjúságot politikai tüntetésektől, izgató felvonulásoktól távol tartsák s így az ifjúság lelkét politikai tendenciájú mérgezésektől megóvják. Ha valahol fontos ez a pedagógiai szempont, úgy különösen itt nálunk Podkarpatská Rusban kellene annak érvényesülnie, ahol a tanulóifjúság különböző nemzetiségű rétegekből áll. A tanulóifjúság jelentékeny része éppen annak a nemzetnek a fiaiból áll, mely nemzet ellen c politikai tüntetés kizárólag irányult s mely nemzetnek lekisebbítése, becsmérlése az elhangzott szónoklatok főanyagát képezte. Világos, hogy a magyar nemzetiségű tanulóifjúságnak egy ilyen tüntetésben való kényszerű szerepeltetése súlyos önérzetsértést, lelki oktrojt, röviden tehát crkölcsrombolást jelent. Ezenkívül beviszi a tanulóifjúság körébe a politika gyűlölködő szellemét, már pedig c gyűlölködő szellemtől itt Podkarpatská Rusban éppen elég terhes a levegő. 1933. április 12-én kelt 40.659. számú rendeletében a Miniszter Úr utasította az összes iskolai hatóságokat, hogy a tanulóifjúságot mindennemű politikai akcióban való részvételtől, gyűlésektől és felvonulásoktól tartsák távol. A tények azt mutatják, hogy a Miniszter Úr említett rendeletét az itteni tanügyi hatóság nem veszi komolyan. Az itteni pedagógusok úgy erkölcsi, mint tanügyi szempontból jónak látták azt, hogy a jórészt leányokból álló tanulóifjúságot este 7 órától éjjel 11 óráig az uccán tartsák s az összetoborzott tömeg molcsztálásának kitegyék. Hogy fiatal leányoknak egy ilyen tumultusban való szerepeltetése, ahol minden felügyelet és rcn-
