Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 307

fel, czidén csaknem 45 százalékos megtakarítással 980 millióba szorították be mindkét tételt, vagyis az 1841 milliót. Igaz, hogy a százmilliókat emésztő cselt, úgynevezett kisebbségi iskolák indokolatlan igényeit némileg leszállították, ami önmagában helyeselhető, de az iskolaüggycl mégsem volt szabad így elbánni, ellenben annál szükségesebb volt a tételek átcsoportosítása a nemzeti kisebbségek kultúrájának javára és szükségleteire.

Nem hagyhatom itt szó nélkül a csehszlovák iskolapolitika másfél évtizedes hibáit. Az iskolaügyí minisztérium talán a bclügynél is szorgalmasabb volt a reformok kiagyalásában. Csinált négyfajta középiskolát a két típusból, hogy 1932-ben mind a négyfajta középiskola alsó három osztályát polgári iskolai színvonalra szállítsa le. Ezek a reformok nemcsak megfontolatlanok, hanem sok esetben esztelenek voltak. Ha valahol, úgy az iskolai oktatás és nevelés terén indokolt a reformok óvatossága. Élénk emlékezetünkben van még, hogy a magyar közoktatásügyi minisztérium 1906-ban legelőször egy gimnáziumban vezette be az egyhuzamban való tanítást, a következő évben öt középiskolában, s a szerzett tapasztalatok alapján a harmadik évben az egész állam valamennyi intézetében. Pedig az egyhuzamban való tanítás mindössze alakiság volt. A csehszlovák iskolaügyi minisztérium - ha már új típust nem csinált - úgy legalább a vizsga és érettségi vizsga rendjét „reformálta”, de a mai napig nem jutott nyugvópontra. Pedig még a mai vágtató időkben is jó volna békén hagyni az iskolákat néhány évig, hiszen a folytonos, gyakran évközi változások mellett tapasztalatokat sem lehet szerezni.

Az elemi oktatásnál súlyos hibák történtek a gazdaságosság ellen az úgynevezett cseh kisebbségi iskolák szervezésével. Egy-két finánc, bcamtcrgycrck számára megcsinálták Podkarpatská Rusban és Szlovén-síkon az egyébként teljesen felesleges cseh iskolát, abba a magyar, német gyerekeket átcsalogatták anyagi kedvezményekkel, ajándékokkal, ruhával, tanszerrel, a koncesszió, a liccnc tulajdonosát pedig megfélemlítették. Micsoda horribilis pénzpocsékolás volt ez. Milyen félreértése és megcsúfolása a valódi kultúrának és művelődésnek!

A felekezeti és községi iskolák államosítása egyenesen erkölcstelen módon indult meg. Az állam egyszerűen megparancsolja, hogy az iskolaszék új iskolaépületet építsen, különben az iskolát államosítja. Az iskolafenntartónak nincs pénze az új iskolaépületre, megtörténik az államosítás és - csodák csodája - az állami iskola céljaira már megfelel a kifogásolt épület, annak nem kell új palota. Ez erkölcstelenség, hiába hivatkoznak 10 törvény ötven paragrafusára.

Már eleve tiltakoznom kell a Dércr-félc államosítási tervezet ellen, amellyel az iskolaügyi miniszter karácsonykor, a béke ünnepén a végsőkig zaklatta fel a szlovcnszkói és ruszinszkói vallásfelekezetek békéjét és nyugalmát. Mint az eddig nyilvánosságra került részletekből kitűnik, a kormány itt nagyon csúnya, kiuzsorázó szerepre akar vállalkozni, amikor a fclckczctcknck az iskolai célokat szolgáló vagyonát minden kártérítés nélkül ki akarja sajátítani. Az állam óriási vagyonhoz jutna s ezzel a felckczctckct anyagilag tönkretenné. A kormány kártérítést még kilátásba sem helyez, így igazán könnyű csinálni állami iskolákat.

De a felckczctckct nem a javaslat anyagi része sújtja elsősorban, hanem sokkal inkább az, hogy az évszázados, sőt évezredes kegyes, vallásos oktatásra és nevelésre szánt alapítványokat, alapokat és adományozásokat fclckczctnélküli, istentelen iskolai nevelésre és oktatásra akarja elkobozni a kormány. Ám az egyház, a vallás örökéleti, még ha az a vallás tűzimádásban is jut kifejezésre s a valláscrkölcsi nevelés nem lehet a változó kormányok szeszélyes felfogásának függvénye. És ha Dércr