Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Bevezetés
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 27 1943-ban rendeztek,sl amikor az utcai könyvcsslandok is megjelentek, illetve az időszakban utoljára 1944. júniusában.'4 A művészeti élet két döntő eseménye a csehszlovák időszakban, hogy 1921 -ben Munkácson létrejött a [Munkácsi] Müvészklub [Ruszinszkói Festőművészek Klubja] a festő Virág Gyula” vezetésével, illetve 1931-ben Boksay József, Erdélyi Béla, valamint cseh festők (Bcdrich Oždian, Jaroslav Kaigl) kezdeményezésére megalakult a Podkarpatszka Ruszi [Kárpátaljai] Képzőművészek Szövetsége. Az utóbbinak hosszú évekig Erdélyi Béla volt az elnöke. Már 1921-től folyamatosan voltak kiállítások. 1922-1923 fordulójának nagy eseményei voltak a Petőfi születésének centenáriuma alkalmából tartott ünnepségek. Kárpátalján azzal is tisztelegtek az esemény előtt -, amelytől Sziklay Ferenc, a magyar pártszövetség kultúrrcfcrcnsc szerint „számítható a szlovcnszkói és kárpátaljai magyarság hogy úgy mondjam „kisebbségi” öntudatának, közösségérzetének fogantatása. Ez az első egységes és országos megmozdulás támasztotta fel a lelkekben az országos szervezkedés, a biztos alapokra fektetett kultúrmunka szükségérzetét, az egyesületi jog igénybevételének kívánságát"5" -, hogy a Ruszinszkói Magyar Hirlap karácsonyi ( 1922. december 24- i lapszám) melléklete Petőfi egész alakos képe volt, Ijjász Gyula5’ festményének reprodukciója. Időről-időre kiállítottak Kárpátalján magyarországi festőművészek is, többnyire vásárlási lehetőséggel egybekötve. 1926 és 1933 között Rottmann Mozart dolgozott is itt.5“ Egy magángyűjteményről olvastam: az ungvári Kontratovics Viktornak többek közölt Lotz Károly, Fcszty Árpád, Pólya Károly, Barabás Miklós képei voltak.” Egy 1924-cs kiállítás katalógusa sorolja fel a kárpátaljai iparművészeket.“1 Mára szinte a teljes feledésbe merült Egry Ferenc kisgejőci harangöntő neve, akinek műhelye 1793-ban lett alapítva. Egry kisgazda politikus, szenátor is volt hosszú időn keresztül. Harangjai a köztársaság egész területére eljutottak, Magyarországról is számos rendelést kapott. A kiállításokon rendszerint aranyérmet nyert. Keresetéből adományozott pártcélokra, kultúraszolgálatra, megesett, hogy a harangot ingyen adta valamely kárpátaljai egyházközségnek, felekezeti megkülönböztetés nélkül. Ilyen adománya volt többek között a Kavasch Ernő tervezte ungvári evangélikus templomnak 1925-ben, amelynek berendezését ungvári iparosok készítették."1 Róla, Egry Ferencről, aki a 40-cs évek közepéig Kárpátalja talán legnagyobb köztiszteletnek örvendő férfija volt, „váltott egymással verset" az ungvári Ruszinszkói Magyar Hírlap hasábjain Mécs László és Rcményik Sándor."-’ Egry nevenapjára negyed századon át minden évben Kisgcjőcrc zarándokoltak a kárpátaljai magyarok fontos személyiségei. A fordulat utáni legnagyobb esemény volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének megalakulása [újjáalakulása? hivatalos elismerése a magyar hatóságok által?] 1941 nyarán. 1941. május 17. -június 8. között a Művészeti Hetek rendezvénysorozata Hóman Bálint kultuszminiszterrel együtt az irodalom és a művészet kiválóságait személyesen is elhozta Ungvárra. A könyvkiállítást a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete szervezte, a képzőművészeti kiállítást Csánky Dénes. Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Hincz Gyula, Molnár C. Pál, Szőnyi István és mások képei mellett Kárpátaljáról Boksay József, Erdélyi Béla, Koczka András, Kontratovics Ernő olajfestményeit, Manajló Ferenc temperáit tekinthette meg a közönség."1 Viszont 1943-ban a „felvidéki és kárpátaljai képzőművészek" budapcs-
