Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 247 már eddig megszervezett cselt „kisebbségi” iskolák fenntartása ébenkint 92.128.000 koronába kerül, amiből csak az ábéccs könyvek, irkák, tollak vásárlására - mert a finánc és cseh vasúti baktcrgycrck mindezt ingyen kapja - 3.328.000 Kč, tehát csaknem kétszer annyi jut, mint Ruszinszkó iskolaépítéseire, úgy megdöbbenve kérdezzük, hová, kihez forduljunk, akinél iskolaügyünk becsületes, tisztességes megoldására való hajlandóságot megtalálhatnák. Tény, hogy ezt a jó szándékot sem a Štcfánikok, sem a Dérer minisztériumában nem találhatjuk meg. Egyenesen felháborító és minden becsületes érzést fellázító a kultusztárcának a színházügy támogatására vonatkozó tétele. Erre a célra 26.660.000 koronát vesz tel a költségvetés és ebből az összegből a prágai Nemzeti Színház várható deficitjének fedezésére 14.600.000 korona van felvéve. Hát, Uraim, hol itt az erkölcs? Van még morál, hogy a prágai cseh Nemzeti Színház deficitjére, csak azért, hogy Prága közönsége és az előkelő idegenek jól szórakozhassanak, az állam minden polgárától čvenkint I Kč fejadót követelnek be? Hagyják meg Ruszinszkó 606 ezer lakosától beszedett 606.000 Kč-t nekünk ruszinszkóiaknak és mi Önöktől egy fillért sem fogunk követelni ezen a címen a jövőre nézve. Ez a tétel is az államnak Ruszinszkóra való ráfizetését véresen cáfolja. Ami pedig a ruszinszkói magyar kisebbség iskolaügyi, kulturális panaszát illeti, hivatkoznom kell Tarján Ödönnek „A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából” című cikksorozatának iskolaügyi fejezetére. (Sen. Šelmec: Tarján nem autoritás!) Az a tendencia, amelyet Tarján Önök által is kétségbevonhatatlan pénzügyi szakértelmével megállapított, hogy ti. a magyar iskolákat fokozatosan megszűntetik és ma már iskoláink háromnegyedét megszüntették, ma is megvan, tovább él az új költségvetésben is. De a földmivclésiigyi tárca költségvetésében is hiába keresem azt a bizonyos Ruszinszkóra való „ráfizetést”. Hiszen az államnak 3.700.000 korona költséggel fenntartott 33 gazdasági iskolája közül egyetlenegy van Munkácson és egy erdőőri iskola Ungváron, ami mindössze 125.000 koronát igényel. A ruszinszkói földmívcs munkásokról való gondoskodást azonban igazán valóságos, komoly ráfizetéssel intézték cl. 628.162 Kč személyzeti és 358.800 Kč dologi költséggel, összesen tehát 986.962 Kč, tehát csaknem egy millió költséggel tartanak fenn Szlovcnszkó és Ruszinszkó részére az ottani földmívcsmunkások számára Belgiumba, Francia- és Bajorországba irányuló munkásexportot szervező irodát. Ilyen kiváló intézményük a történelmi országoknak valóban nincs. Érthetetlen, csodálatos. hogy ezt az egy milliót miért nem adják a Szcmyc és Fckctcmocsár lecsapolására, illetve annak megkezdésére. Nem érthetetlen ez, ha a centralista hatalom birtoklóinak szemüvegén át nézem a dolgot, mert a Szcmyc és Feketemocsár lccsapolását a helybeli lakosság is elvégezné, míg a „munkaközvetítőben” ismét csak néhány tucat világot látott cseh beamier kap vajaskenyeret és annál búsásabb útiszámlákat. A toldmívclésügyi tárca keretein belül a talajjavítással kapcsolatos munkálatokra a meliorációs alap dotálásával együtt 72 mill. 60.000 Kč jut. Legnagyobb sajnálatomra meg kell állapítanom, hogy még csak az indokolás sem említi meg, hogy ebből az összegből Ruszinszkóra mennyit akarnak áldozni; hogy ez nem fog sok millióra terjedni, azt abból látom, hogy míg a történelmi országokra vonatkozólag a költségvetés pontosan körvonalazza a végzendő talajjavítási munkálatokat. Ruszinszkon c tétel indokolásaképpen azt olvasom, hogy a kormány tettel, szóval, röpirattal akarja magyarázni a gépekkel való talajművclés előnyeit és hogy foldmívcstanácsadó irodákat akar létesíteni, amelyek természetesen megint a történelmi or-