Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
176 Fedinec Csilla 55 Ungvár, 1926. november 11. Árky Ákos (Autonóm Óslakos Párt) üzenete Ungvár őslakos választó közönségéhez. Tisztelt Polgártársaim! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a gondolat szabad terjesztésének, a politikai, társadalmi és vallási egyenjogúságnak, a tárgyilagos szabad kritikának vagyok a híve. Nem fogok tehát azon fennakadni, ha úgy, mint eddig történt, jelenleg pedig csak egy részében kifejtendő politikai nézeteimet sem fogják a kormánylapok reálisaknak találni. Ez azonban az ő dolguk, én megyek a magam útján. Engem eddigi utánitól eltéríteni, működésemben megzavarni az ő kritikájuk nem fog, mert az a meggyőződéses nézetem, hogy végeredményben mégis a politikai tisztasága, az eszközök makulátlansága biztosíthatja csak egy politikai irány számára az állandó megbecsülést. Eddigclé még nem tanultam meg a hazugságot és így a demagógiát sem és mert ezt megtanulni ezután sem akarom, ismét csak azt hangoztatom, hogy magyar öntudatom és egész lelki világom a minden őslakos testvéremmel testvériesen megosztandó teljesen szabad élet levegője után vágyik. Ez alapon és mert alkolmánylörvényünk biztosítani látszott, miszerint egyenlő jogú és egyenlő terhű polgárai lehetünk egy szabad államnak, a trianoni adottságokkal számot vetettem és semmi tekintetben sem rckriminálva azt, hogy ezen adottságok nélkülünk jöttek létre, a köztársaság közös munkájában minden fenntartás nélkül az első perctől fogva részt venni kívántam. Ezt tartom rcálpolitikának, mert így véltem Rúszinszkó őslakossága és ennek keretében az itt élő magyarság szellemi és anyagi erejét felvirágoztatni és ezzel magát a köztársaság erejét is fokozhatni. Ma is ezt akarom, de nem az eddigi prágai kormányok recipéje szerint, melyek Rúszinszkó őslakosságától azt követelik, hogy a bchódolás élettelen tömegeként áldozzák fel lelkiismeretűket akkor, midőn Prága kormányzati politikája az állami altruizmust minden téren tisztán csak a cseh nemzettel szemben gyakorolja még azon Ruszinszkónak nevezett területen is, mely önként csatlakozott a köztársasághoz, azon a köztársaság által is alkotmány-okiratilag elfogadott feltétel mellett, hogy mint autonóm területi egység élhesse állami életét. Tisztelt polgártársaim! Az alkotmányokirat megszerkesztése után körülbelül egy évre a napilapok megemlékeztek a köztársaság nagynevű Elnökének következő kijelentéséről: „Rúszinszkó politikai önkormányzatát a békeszerződés és az alkotmány biztosítja; kívánom, hogy legszélesebb körei c területnek mentői előbb részt vegyenek az adminisztrációban - a kormány azt egy pillanatra sem fogja akadályozni; az egész tartomány autonómiája nem lehet uralma a lakosság egy részének.” És a prágai kormány?! Az haladt és halad ma is c kijelentés dacára tovább az egy nemzet gondolatában megszületett centralizálás útján és elárasztotta ezt az au-
