Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 165

bírákat, hivatalnokokat és más alkalmazottakat, valamint közegeket alkalmaz, akik igazolták, hogy képesek a kisebbség nyelvén is hivataloskodni és tárgyalni,

XIII. fejezet A vizsgák nyelvéről

69. cikk. (I) A bírói, politikai, pénzügyi, közigazgatási, műszaki, tisztiorvosi és egyéb az említett Cigyágak igazgatásában előírt vizsgák, mint könyvtárosi, irodai vizsgák stb., továbbá olyan vizsgák, amelyek abból a célból vannak előírva, hogy a köztársaság közegei számára szükséges képesítés mcgszcrcztcssék (2. cikk 3. bekezdése), mint közjegyzői és hasonló vizsgák, az állam nyelvén tartatnak.

(2) A jelöltek kívánságára a vizsga részben oly kisebbség nyelvén (11. fejezet) is letehető, amely abban a körletben létezik, amelynek számára a bizottságot szervezték.

(3) A bizonyítványt az állam nyelvén állítják ki. Ha ajelölt a vizsgát részben más nyelven is letette, bizonyítványban tanúsítani kell, vajon c nyelv kellő ismeretét mutatta-e föl. E bizonyítvány igazolásul szolgál c rendelet 68. szakasza értelmében.

П. rész

Az önkormányzati halóságokról, képviselőtestületekről és a nyilvános testületekről

XIV. fejezet

A helyi önkormányzati hatáságak Képviselőtestületek

A községek tárgyalási nyelve A beadványok benyújtása és elintézése

70. cikk. (I) A községi képviselőtestületeknek e rendelet korlátái között jogában áll a község tárgyalási nyelvét megállapítani, amelynek használatára a község c rendelet korlátái között jogosult. A képviselőtestület a rendelet korlátái között megállapítja azt is, hogy a hivatali cselekmények egy nyelven bonyol ihassanak le, vagy pedig, és milyen mértékben, más nyelven is. Oly községekben, amelyekben az utolsó népszámlálás szerint az ugyanazon, de nem csehszlovák nyelvű állampolgároknak 20 százaléka sem él, az államnyelv a község tárgyalási nyelve. Az államnyelv akkor is mindig a község tárgyalási nyelve, ha a községben több az államnyelvhez, mint ama kisebbségi nyelvhez tartozó személy lakik, amely tárgyalási nyelvként mcgállapíttalott. Az a nyelv, amelyhez tartozó személyeknek legalább 50 százaléka van a községben, mindig tárgyalási nyelve is a községnek.

[••■]

(3) Amennyiben a saját szabályrendelettel bíró városok tanácsai az állami igazgatós politikai és pénzügyeit intézik, a köztársaság szerveinek tekintetnek (a törvény

I. és 2. jj-a) és c rendelet I. és 111. fejezetének előirásai vonatkoznak rájuk. Ugyanez vonatkozik a városi jegyzői hivatalokra és a községi és körjegyzőkre.

(4) Az, amit c fejezel a községekre nézve elrendel, megfelelően érvényes oly helységekre is, amelyeknek saját képviselőtestületük van.