Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
148 Fedinec Csilla magyar sérelmek, mert a sérelmek általános vonatkozásukban az őslakosság minden nemzetiségét egységesen, egy helyről kiindulva, egy célból súj'tják és ez azt parancsolja, hogy a közös veszedelmek ellen egyesült erővel, egységes fronton védekezzenek, mint ahogy egységes az őslakosság ellen a más tekintetben széthulló kormánykoalíció. Egyetlen nemzet sem veheti fel a biztos siker reményében a küzdelmet, ha a nemzetek részekre szakadozva és elzárkózva küzdenek. Ezért az én véleményem az, hogy igyekeznünk kell az őslakosság egységes táborát megteremteni. Ez a törekvés nem lehet meddő, mert ezt kívánj a szlovcnszkói és ruszinszkói őslakosság érdeke, ez nem ellenkezik az eddigi szövetséges ellenzéki pártok programjával sem, mert például az őslakosság egységes frontján az őslakó nemzetiségek gazdasági és kulturális önvédelmi harcában megnyilvánuló természetes intcmacionálé könnyen összhangba hozható a kcrcsztényszocialista párt programjában lefektetett keresztény intcrnacionáléval, sőt a munkás intcrnacionáléval is. Az őslakók egységes frontján együtt kell lenniük mind a polgári, mind a munkás, mind a nemzeti, mind a nemzetközi alapokon álló akár reakciósnak nevezett, akár progresszívnek mondott őslakó rétegnek, mert csak ez az egységes front és ennek erőteljes küzdelme biztosíthatja az egységes rétegek jövőbeni munkálkodásának sikerét. Elismerem, hogy az egységes öslakók frontjának megteremtése nem könnyű, talán sokára érhető cl, de azt határozottsággal állítom, hogy csak ennek megteremtése vezethet eredményre. Az elmúlt évi ruszinszkói választásokon a ruszinszkói őslakosság megértette az őslakos egység gondolatát. Ezt a gondolatot vittük a választási harcba és az Őslakók Pártjára esett szavazatok sok német, román és ruszin szavazatát foglalták magukba. Felfogásunkat tehát szentesítette az élet és a gyakorlat. Ha a magyarság egységes nemzeti táborban csak a magyarság nemzeti érdekeiért kiizdcnc, úgy a kormány ismert eszközeivel a külföld előtt könnyen úgy állíthatná be az egységes tábort, annak törekvését és munkáját, mint amely csak a magyar önzésnek, a csak magyar törekvésnek és a magyar irredentizmusnak áll szolgálatában. Ezzel szemben, ha az egységes öslakótábor veszi fel a küzdelmet a kormány sovinizmusa és gyarmatosítása ellen, akkor ily vádak a magyarság ellen nem emelhetők, mert nem speciális magyar célokért küzdünk, hanem az összességért, a szlovcnszkói és ruszinszkói őslakó nemzetségek összességének jogaiért, létéért. Ez esetben jobban kidomborodnak az őslakos nemzetiségek sérelmei, és fokozott mértékben tűnik ki a kormánysovinizmus célja és törekvése. Megemlítem azt is, hogy a tisztán magyar nemzeti alapokra fektetett párt megteremtését azért sem tartom kielégítőnek, mert a velünk eddig békét kívánó nem magyar őslakosok körében félremagyaráznák akcióinkat, s azt vélnék, hogy a magyarság teljesen külön akar válni sorstcslvércitől és csak önző céljait akarja elérni. Ez clhidcgülést okozhatna az egymást mindig megértő és a közös sorsot szenvedő őslakosok körében. Igaz ugyan, hogy hasonlóan nemzeti párti alapokra helyezkedhetne a többi őslakos nemzetiség és ezek a nemzeti pártok együttműködhetnének, de ez nem lenne oly tökéletes, mint az őslakosság egységes tábora, s ismerve a kormányt, bizonyosra vehető, hogy nemzeti alapokon álló tömörülések közé a szembeállítás és ellenségeskedés magvait hintenék cl. A tisztán magyar nemzeti alapokon való szervezkedés tiszta magyar vidéken könnyű és természetes, de vegyes vidékeken a velünk érző, de egzisztenciájában a kormánytól függő tömegeknek magyar alapon való tömörítése lehetetlen.
