Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

148 Fedinec Csilla magyar sérelmek, mert a sérelmek általános vonatkozásukban az őslakosság minden nemzetiségét egységesen, egy helyről kiindulva, egy célból súj'tják és ez azt paran­csolja, hogy a közös veszedelmek ellen egyesült erővel, egységes fronton védekez­zenek, mint ahogy egységes az őslakosság ellen a más tekintetben széthulló kor­mánykoalíció. Egyetlen nemzet sem veheti fel a biztos siker reményében a küzdel­met, ha a nemzetek részekre szakadozva és elzárkózva küzdenek. Ezért az én véle­ményem az, hogy igyekeznünk kell az őslakosság egységes táborát megteremteni. Ez a törekvés nem lehet meddő, mert ezt kívánj a szlovcnszkói és ruszinszkói ősla­kosság érdeke, ez nem ellenkezik az eddigi szövetséges ellenzéki pártok programjá­val sem, mert például az őslakosság egységes frontján az őslakó nemzetiségek gaz­dasági és kulturális önvédelmi harcában megnyilvánuló természetes intcmacionálé könnyen összhangba hozható a kcrcsztényszocialista párt programjában lefektetett keresztény intcrnacionáléval, sőt a munkás intcrnacionáléval is. Az őslakók egysé­ges frontján együtt kell lenniük mind a polgári, mind a munkás, mind a nemzeti, mind a nemzetközi alapokon álló akár reakciósnak nevezett, akár progresszívnek mondott őslakó rétegnek, mert csak ez az egységes front és ennek erőteljes küzdel­me biztosíthatja az egységes rétegek jövőbeni munkálkodásának sikerét. Elismerem, hogy az egységes öslakók frontjának megteremtése nem könnyű, talán sokára érhe­tő cl, de azt határozottsággal állítom, hogy csak ennek megteremtése vezethet ered­ményre. Az elmúlt évi ruszinszkói választásokon a ruszinszkói őslakosság megértette az őslakos egység gondolatát. Ezt a gondolatot vittük a választási harcba és az Őslakók Pártjára esett szavazatok sok német, román és ruszin szavazatát foglalták magukba. Felfogásunkat tehát szentesítette az élet és a gyakorlat. Ha a magyarság egységes nemzeti táborban csak a magyarság nemzeti érdeke­iért kiizdcnc, úgy a kormány ismert eszközeivel a külföld előtt könnyen úgy állíthat­ná be az egységes tábort, annak törekvését és munkáját, mint amely csak a magyar önzésnek, a csak magyar törekvésnek és a magyar irredentizmusnak áll szolgálatá­ban. Ezzel szemben, ha az egységes öslakótábor veszi fel a küzdelmet a kormány sovinizmusa és gyarmatosítása ellen, akkor ily vádak a magyarság ellen nem emel­hetők, mert nem speciális magyar célokért küzdünk, hanem az összességért, a szlovcnszkói és ruszinszkói őslakó nemzetségek összességének jogaiért, létéért. Ez esetben jobban kidomborodnak az őslakos nemzetiségek sérelmei, és fokozott mér­tékben tűnik ki a kormánysovinizmus célja és törekvése. Megemlítem azt is, hogy a tisztán magyar nemzeti alapokra fektetett párt meg­teremtését azért sem tartom kielégítőnek, mert a velünk eddig békét kívánó nem ma­gyar őslakosok körében félremagyaráznák akcióinkat, s azt vélnék, hogy a magyar­ság teljesen külön akar válni sorstcslvércitől és csak önző céljait akarja elérni. Ez cl­­hidcgülést okozhatna az egymást mindig megértő és a közös sorsot szenvedő ősla­kosok körében. Igaz ugyan, hogy hasonlóan nemzeti párti alapokra helyezkedhetne a többi őslakos nemzetiség és ezek a nemzeti pártok együttműködhetnének, de ez nem lenne oly tökéletes, mint az őslakosság egységes tábora, s ismerve a kormányt, bizonyosra vehető, hogy nemzeti alapokon álló tömörülések közé a szembeállítás és ellenségeskedés magvait hintenék cl. A tisztán magyar nemzeti alapokon való szervezkedés tiszta magyar vidéken könnyű és természetes, de vegyes vidékeken a velünk érző, de egzisztenciájában a kormánytól függő tömegeknek magyar alapon való tömörítése lehetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom