Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

139

Az elnöki tanács azon tagjai, akik kötelességüknek nem tesznek eleget, tisztségüktől az elnöki tanács által fölmcnthctők.

10. §

A szövetség bevételei

A rendes bevételek: I. tagdíjak, 2. adományok, 3. gyűjtések és 4. gyűlések s előadások bevételei.

II.§

A közgyűlés

A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amely határoz a neki fenntartott ügyekben és dönt az igazgató választmánytól hozzá fellebbezett ügyekben. A szövetség minden évben Luécnccen (Losoncon) vagy egy más, az igazgató választmány által megállapított csehszlovákiai községben (városban) egy rendes közgyűlést tart.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább egytized része jelen van. Amennyiben a közgyűlés nem volna határozatképes a megállapított időben, egy óra lefolyása után tekintet nélkül a megjelentek számára megnyitandó. A közgyűlés ilyenkor a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés hatásköre:

1. az elnöki tanács, az igazgató választmány és a felügyelő bizottság jelentéseinek tárgyalása;

2. az igazgató választmány fölmentésének megadása;

3. az igazgató választmány és a felügyelő bizottság tagjainak választása;

4. az alapszabályok megváltoztatása;

5. a rendes tagok tagdíjainak megállapítása;

6. az elnöki tanács vagy egyes tagok részéről előterjesztett fontos javaslatok fölött való döntés. Ilyen javaslatok legalább 14 nappal a közgyűlés előtt az elnöki tanácsnak bctcrjcsztcndők.

12. §

Az igazgató választmánynak jogában áll a rendes évi közgyűléseken kívül rendkívüli közgyűlést bármikor összehívni. Köteles összehívni, ha azt legalább 50 tag vagy a rendes tagok cgyharmad része a tárgyalandó anyag megjelölésével írásban kéri.

13. §

A közgyűlés határozatait abszolút szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Kivétel ez alól az alapszabályok megváltoztatása, amelynek érvényességéhez a jelenlevők kétharmad többsége szükséges.

14. §

A választások hasonlóképpen abszolút többséggel ejtetnek meg. Amennyiben az első választás eredménytelen, új választást kell megejteni a két legtöbb szavazatot elért jelölt között. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt.