Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 111 nck. A nyugdíjasok közül a közigazgatási tisztviselők, a körjegyzők, azok özvegyei és hátramaradottai nyugdíjának és incllékillctménycinck rendezése végett 4 teljes év lefolyása alatt a legcsekélyebb intézkedés sem történt. 5. A törvényes közigazgatási szervek, mint a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, melyek elsősorban hivatottak a közigazgatási mizéria orvoslására, visszaállítva nem lettek. 6. A polgárok a legelemibb és legszentebb politikai jognak, a választási jognak a gyakorlásától a községi, a megyei életben, úgyszintén a szojm és a nemzetgyűlési képviselők megválasztása tekintetében meg vannak fosztva, sőt a választásra jogosultak összeírásánál is sok szabálytalanságot állapítottunk meg. 7. Podkarpatszka Rusz élén a ’Civilný Správa' (magyarul: polgári igazgatás) elnevezésű, törvénytelen alapokon nyugvó és alkotmányellenes intézmény van. Ilyen intézményt az alkotmányokirat nem ismer. A katonai megszállás zavaros idejéből áll fenn ezen intézmény, mely minden lényegesebb ügyben a politikai ügyosztály detektív seregével informáltatja magát. A ’Civilný Správa’ eltörlésével egyidejűleg a hatóságok hatásköre visszaállítandó. 8. A közigazgatási hatóságok, sőt a bíróságok nem respektálják az alkotmányokirat 129. §-a alapján alkotva a 122. számú nyclvtörvénynck az úgynevezett nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezéseit. 9. Kulturális és közigazgatási téren az erőszakos clnemzctlcnítés számtalan esetével találkozunk. Gazdasági téren iparosaink, vállalkozóink mellőzése a kormány clncmzctlcnítő törekvéseit igazolják. Az illetőségi, állampolgársági és a tisztviselőknél ezzel kapcsolatos nyugdíjazási ügyeknek elbírálásánál a humanizmus elvének figyelembe vétele - a megtartott magyar tisztviselőknek a hivatalviscléstől való indokolatlan felmentése, a kiutasítások rendszeressé tétele, mindezek fényesen bizonyítják az erőszakos clnemzctlcnítés politikáját. Tiltakozunk az erőszakos clnemzctlcnítés ellen s követeljük, hogy az alkotmányokirat 134. §-ának a rendelkezéséhez képest hozzon a nemzetgyűlés büntetőtörvényt az erőszakos clnemzctlcnítés ügyében. Felhívjuk a magyarságot, hogy minden egyes c körbe vágó esetet hozzon a magyar sajtó s a magyar pártok tudomására. 10. A trianoni békeszerződés és az alkotmányokirat nem nemzeti, hanem területi autonómiát biztosítanak a Kárpátok-alján lakó népeknek; tiltakozunk ennélfogva minden olyan tendenciózus beállítás és félremagyarázás ellen, mely az autonóm ruszin területen nemzeti kisebbségeket és uralkodó nemzetet akar megkülönböztetni, s amely célzat ki akarja forgatni Podkarpatszka Rüszt azon autonóm jogából, melyeket nyelvi, oktatási, vallási, közigazgatási ügyekben és a Csehszlovák Köztársaság törvényei által reá átruházható egyéb ügyekben saját törvényhozatala által gyakorolni jogosult. Tisztelt Magyar Nemzeti Kongresszus! Az autonómia terén tapasztalt elnyomásnak súlyos következményei kell, hogy egyesítsék Podkarpatszka Rusz összes népeit, különösen pedig egyesítsék, tömörítsék, egyöntetű s egyirányú működésre kényszerítsék a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségében egyesült magyar politikai pártokat! [...] Ruszinszkói Magyar Hírlap (Ungvár) 1923. május 10.
