Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
102 Fedinec Csilla Hz időben a prágai kormányzatnak szüksége volt - külpolitikai okokból - a magyar munkásság ilyetén magatartására a megmaradt Magyarország ellen. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. De sajnos nem a magyar munkásság belátásán múlott a dolgok változása, hanem azon, hogy a prágai kormányzat a magyar munkásságot, mint a kifacsart citromot, máról holnapra sarokba dobta. [...] A kormányhatalomnak sikerült ezután a munkásságot megosztani a második és a harmadik internacionále között. Ettől az időtől kezdve újra nem ad gondot a kérdés, mert a szociáldemokraták és kommunisták egymás ellen küzdenek s mindkettő igyekszik gyöngíteni a másikat. Szóval a kormányhatalom politikája - divide et impera, magyart a magyar ellen uszítani - ez alkalommal is fényesen bevált. Két út állott a munkásság vezetői előtt kezdettől fogva: vagy a kormányt támogatni, ha ezzel a munkástömegek kulturális és gazdasági megélhetését sikerül nckick biztosítani, vagy pedig ellenzékbe menni s ekkor, ha nem is közös táborban, de legalább közös fronton küzdeni a magyarság tömegeivel. A munkásság vezetői a prágai kormányzat ígérgetései által vezettetve a kormány támogatását választották s nem vették észre, hogy az ígérgetések dacára és az ígérgetések ideje alatt a kormány Szlovenszkónak és Ruszinszkónak gyáriparát lassacskán dezindustriálja, a gyárakat leszereli, a valuta felemelésével beszüntet minden exportot, megszünteti a termelést, a munkaalkalom hiányának beálltával letöri a munkabéreket, sőt munkanélkülivé és könyörtelenné teszi a munkást, s ami munka akad is, nem bennszülött vállalkozók nem bennszülött munkásokkal végeztetik azt. S mindezt tette az a kormányzat, amelyben a szociáldemokrata pártvezetők ál- ' tál támogatott szociáldemokrata pártvezérek bent vannak. A munkásvczérck pártértckczlctcikcn elhatározták, hogy polgári pártokkal nem társulnak, nem koalcálnak. S míg a magyar munkásvezetők ezt becsületesen be is tartják, az alatt a Prágából kiküldött szociáldemokrata párttitkár, mint az itteni Szociáldemokrata Párt bizalmi ellenőrző embere és a ruszin szociáldemokrata pártvezér lcpaktál a cseh és ruszin polgári pártokkal. A Kommunista Párt ellenzékben van. Most már nem hallunk magyargyalázást, de a polgári pártokkal való együttműködés nálunk elvileg ki van zárva. Ma már kulturális téren az együttműködés jelei mutatkoznak. Hiszem azonban és meg vagyok győződve róla, hogy a magyar munkásság életében a jelen időszak csak egy átmenetet képez és a magyar munkásság is be fogja látni nemsokára, hogy a politikai intcmacionálét neki is csak akkor szabad készpénznek venni, ha ezt az ellenkező oldalon a cseh szocialisták is lelkiismeretesen fogják kezelni. És akkor, ha nem is egy táborban, de mindenesetre legalább nemzeti és kulturális jogainkért egy fronton fogunk küzdeni a magyar munkásság általános tömegeivel is. Zsidó kérdés A szlovcnszkói és ruszinszkói magyarság politikai életének belső és külső vonatkozásait ismertetve, meg kell emlékeznem még a zsidó vallású magyarság magatartásáról is. A zsidóságról az volt a fölfogás a történelmi Magyarország területén egész az összeomlásig, de az itt közöttünk most is, hogy a zsidók tulajdonképpen izraelita vallású magyarok.
