Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

1920 14 Pozsony, 1920. január 11. A Népakarat c. hetilap politikai írása, amely a készülőben lévő helyhatósági és nemzetgyűlési képviselő választásokon való részvételre buzdítja a magyar lakosságot. A magyarság érdekeit leg­hatékonyabban egyetlen nagy párt tudná képviselni s ezt a szerepet a ke­resztényszocialista párt tudná legeredményesebben betölteni - érvel a cikk szerzője. VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK A politikai élet berkeiben megkezdődött a mozgolódás. Nagyban folynak az előkészületek a községi városi és nemzetgyűlési választásokra. A ható­ságok a választók névjegyzékét folyó évi január 14-ig fogják összeállítani „Választó nemre való tekintet nélkül minden csehszlovák állampolgár, aki 1920. január 15-én 21. életévét betölti és 1919. évi október hó 15. óta hely­ben lakik és a választójogból kizárva nincsen.” Törvény szerint tehát a vá­lasztások hivatva lesznek a legszélesebb néprétegek hangulatát és kívánsá­gait visszatükröztetni. A választási törvény sokakat beledob a politikai víz­be és kényszeríti őket arra, hogy ott - úgy ahogy tudnak ússzanak. De választási jogunk gyakorlása kötelességünk is, hogy népünk kultú­rájának szabad fejlődését biztosítsuk és törvényadta eszközökkel hivatalos képviselőinek révén a kisebbségek védelméről szóló törvényben biztosított jogainknak érvényt szerezzünk. Az egyes ember olyan, mint a nádszál, kí­vánsága és panasza, mint a pusztába kiáltónak szava elvész az élet zűrza­varában, de hatalmas tölgyet képvisel a hason-gondolkodásúak párttömö­rülésében. A csehszlovák köztársaság területén lakó magyarság politikai, de társadalmi és kulturális érvényesülése is a jól és erősen megszervezett párttömörüléstől függ. Csak hatalmas párt keretében hallathatjuk szavun­kat és kívánságainkat kulturális életünk belső berendezésére vonatkozólag. A csehszlovák köztársaság minden vezető államférfija biztosította az itt la­kó kisebbségeket sajátságos kultúrájuk szabad fejlődéséről és műveléséről. Hogy ez az állami élet keretén belül milyen irányt vegyen, kötelessége megmondani a magyar népnek a saját kultúréletére vonatkozólag. Hiszen néma gyermeknek még az anyja sem érti a szavát. A kulturális élet terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom