Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Névmagyarázatok és névmutatók
Dokumentumok az OKP történetéhez 509 Oncsák Gyula újságíró, a Népakarat szerkesztője volt 1919-1920-ban. A Szlovcnszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának és annak sajtóosztályának tagja. Ozorai József (1855-1930) jogász, újságíró, politikus. Érsekújváron született, az eredeti neve Ozorovský. Budapesten szerzett jogi diplomát, 1889-től szülővárosában nyitott ügyvédi irodát és megalapította az Érsekújvári Lapokat. Versei, cikkei, történelmi és egyházi tanulmányai jelentek meg más folyóiratokban is. Az államfordulat után az Országos Magyar Kisgazda Földmívcs és Kisiparos Párt érsekújvári helyi elnöke, a városi képviselőtestület tagja. Ölvedi János (1914- 1983) Érsekújváron született, szülővárosában érettségizett. Pozsonyban és Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. A harmincas évek második felében publicistaként dolgozott, a bécsi döntés után diplomáciai szolgálatba lépett. 1945 után Németországban élt, a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott évtizedekig. Pajdussák Mátyás (Pajdušák, Matúš) (1871-1950) katolikus pap, helytörténész, az OKP országos pártvezetöségének szlovák nemzetiségű tagja. Német és magyar nyelven is publikált. Foglalkozott a cigányság történetével is, cigány nyelvkönyvet adott ki. Pajor Miklós (1884 ?) Turdossinban született, jogot Kolozsvárott és Budapesten tanult. Az államfordulat után Kassán folytatott ügyvédi tevékenységet, és bekapcsolódott az OKP munkájába. 1935-ben szenátorrá választották, 1938-ban behívták a magyar parlamentbe. Palkovich Viktor (1850 1930) Esztergomban született, itt végezte a teológiai tanulmányait. 1873-ban szentelték pappá, 1886-tól Gúta községben plébános. Évtizedeken keresztül a község és Komárom megye gazdasági és közéletének szervezője. Az államfordulat után részt vett a magyar politikai élet megszervezésében. A magyar katolikus papok ellenállásnak egyik vezetője az új állammal szemben. 1922-1925 között a keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője. Az 1925- ös pártszakadás idején a Lelley-ellenes csoport egyik vezetője. A csehszlovák hatóságok megfosztották állampolgárságától, ezért 1927-ben Magyarországra költözött. Győrben hunyt el. Pápay János az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja. Papp Antal az államfordulat előtt Kolozsvárott volt bankigazgató. A magyarországi Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központjának helyettes vezetője a húszas években. Teleki Pál gyakori távollétében tulajdonképpen ő végezte a szervezet operatív irányítását, ő dolgozta ki a költségvetéseket. Pásztor András az OKP 1925-ben lefolyt kongresszusának küldötte.
