Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Névmagyarázatok és névmutatók

498 Angyal Béla Jurik Jakab az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tag­ja. Kadlecz Antal (1885- ?) Selmecbányán született, az államfordulat idején szülővárosában működött, mint telekkönyvezető. A keresztényszoci­alista párt Selmecbányái járási elnöke volt. Többször börtönbüntetés­re ítélték a két világháború között az állam elleni szervezkedés cí­mén, 1925-ben nyugdíjazták. 1939-ben behívták a magyar parla­mentbe. Kaiser Gyula (1874-7) Szentgyörgyön született, az államfordulat előtt postai hivatalnokként dolgozott. Keresztényszocialista szakszerveze­ti vezető a húszas évek elején és a párt lapjának a Népakaratnak szer­kesztője. A pártszakadás alkalmával a Lelley-csoportot támogatta, az utolsó időben ő a lap főszerkesztője. Az 1925-ben a nemzetgyűlési választásokon elszenvedett vereség után visszavonul a politikától. Kalchbremer Hugó az OKP országos pártvezetőségének német nemzetisé­gű tagja. Kállay Endre a komáromi Football Club elnöke. Kamrás József komáromi ügyvéd. A húszas évek elején részt vett a ma­gyar pártok megszervezésében. Kánya Kálmán (1869-1945) diplomata, politikus. Az első világháború előtt különböző osztrák-magyar külképviseleteken és a Külügymi­nisztériumban dolgozott. A háború után az önálló magyar Külügymi­nisztérium megszervezésében jelentős szerepet játszott. A határon tú­li magyarság ügyeinek irányítója volt a minisztériumban, és ő képvi­selte ezen a területen a folytonosságot. 1925-1932 között berlini kö­vet. 1933-1938 között külügyminiszter. Jelentős szerepe volt a má­sodik világháború előtt és alatt Magyarország javára végrehajtott ha­tárrevízió előkészítésében és végrehajtásában. Kánya Richárd Pozsony polgármestere volt az államfordulat idején. Kardhordó Árpád kürti esperesplébános, a kinevezett Komárom várme­gyei törvényhatósági bizottság tagja 1919-ben. Kardoss Győző (1884-7) vágscllyei magánhivatalnok, az OKP országos pártvezetőségének tagja és a párt járási elnöke. Kamer Ágost az OKP országos pártvezetőségének német nemzetiségű tag­ja. Károlyi Mihály (1875-1955) politikus. 1913-tól a Függetlenségi Párt, 1916-tól a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke. 1918 októberétől a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, majd miniszterelnök. 1919 elején ideiglenes köztársasági elnök. Sem az ország megcsonkítását, sem a proletárdiktatúra kikiáltását nem tudta megakadályozni. 1919-től emigrációban élt, szemben állt a Horthy-rendszerrel. A második vi­lágháború után hazatért, 1947-1949-ben párizsi magyar követ. A Rajk-per elleni tiltakozásul újra emigrációban élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom