Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Névmagyarázatok és névmutatók

Dokumentumok az OKP történetéhez 493

Hangos István (1860-1922) Érsekújvárott született, ott volt temetkezési vállalkozó. Az államfordulat előtt a kisgazdapárt tagja volt. A csehszlovákiai kisgazdapárt egyik alapítója, 1920-ban a kisgazdapárt listáján szenátorrá választották, amelyet haláláig betöltött.

Harangozó László az OKP szlovák lapja a Kresťanský Socialista szerkesztője.

Havas (Handelsman) Emil (1892—?) újságíró az Ungvári Közlöny főszerkesztője a két világháború között.

Haverla Péter (1892 1924) Nagyszombatban született, Pozsonyban volt káplán az államfordulat idején, majd később plébános. A keresztényszocialista párt első országos pártigazgatója volt, jelentős szervezőmunkát végzett a kezdeti években. Később a párt szlovák osztályának vezetője volt. Fiatalon hunyt el.

Heczkó Vilmos a kassai keresztényszocialista pártszervezet alapító tagja 1919-ben.

Hefthy Gy. Andor (1888-1957) német újságíró, hegymászó. Pozsonyban született, 1911 és 1919 között a késmárki kereskedelmi iskola tanára, a Magas-Tátra egyik lelkes felfedezője. Az államfordulat után a Késmárkon megjelenő Karpathen Post főszerkesztője. 1938 után Budapesten élt.

Heitinger János az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja.

Henlein, Konrad (1898-1945) szudétanémet politikus. A húszas években tornatanárként dolgozott, és kapcsolatba került a nagynémet eszmével. 1931-ben részben cseh mintára megalapította a Szudétanémet Hazafias Front nevű mozgalmát, amely 1935-ben párttá alakult. Az 1935-ös választásokon a Szudétanémet Párt az ország legerősebb pártjává vált. A hitleri Németország támogatásával belpolitikai válságot robbantott ki, és a szudétanémet nemzeti követelések fokozásával a csehszlovákiai kisebbségi kérdést európai problémává duzzasztotta. Az európai nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezmény értelmében a szudétanémet területeket Németországhoz csatolták. Ezután a birodalomhoz csatolt szudéta területek közigazgatásában dolgozott, a háború alatt nem töltött be jelentős politikai funkciót. 1945-ben az amerikaiak elfogták, és átadták a csehszlovák hatóságoknak. A börtönben öngyilkos lett.

Hevessy László (1876-7) földbirtokos, politikus. Méhiben született, az államfordulat előtt főszolgabíró volt Göntör vármegyében. Л két világháború között sajószárnyai birtokán gazdálkodott. A bécsi döntés után néhány hónapig Gömör-Kishont vármegye főispánja volt.

Hickisch Károly izsapi földbirtokos a Komárom megyei kinevezett törvényhatósági bizottság tagja 1919 nyarán.