Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Névmagyarázatok és névmutatók
488 Angyal Béla között pedig nemzetgyűlési képviselő volt. A bécsi döntés után sikertelenül igyekezett áttelepülni Magyarországra. Fejérváry Géza nagykeszi földbirtokos, a Komárom megyei kinevezett törvényhatósági bizottság tagja 1919 nyarán. Fekets Sándor nagymegyeri református lelkész, az OKP országos pártvezetőségének tagja. Felcán, Milán (1893-?) kereskedő, Galgóc polgármestere volt a két világháború között, az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja. Fencik, Sztefan (Fenczik István) ruszin parlamenti képviselő, a Ruszin Nemzeti Párt megalapítója. Feszty Béla a Magyar Népszövetség elnöki tanácsának tagja Komárom megyéből. Ficza József (1853-1930) Érsekújvárod született, az iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. Az államfordulat előtt a kisgazdapárt tagja volt, az államfordulat után részvett a csehszlovákiai kisgazdapárt megszervezésében. Hangos István szenátor halála után 1922- ben ő foglalta el a helyét 1925-ig a prágai parlamentben. Fischer-Colbrie Ágost (Ágoston) (1863-1925) katolikus püspök. Zselizen született német eredetű családban. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Egy ideig az ottani egyetemen tanított, majd a bécsi Pazmaneum rektora lett. 1904-től kassai segédpüspök, 1907-től haláláig megyés püspök Kassán. A katolikus és a kulturális élet szervezésében is jeleskedett. Ö alapította a Felvidéki Újságot és 1918 utáni jogutódját, az Esti Újságot. A Monarchia időszakában több alkalommal kiállt szlovák papjai mellett, ezért az államfordulat után egyedüliként maradhatott meg székében a felvidéki püspökök közül. Hamarosan szembefordult azonban a csehszlovák állam szekuralizáló, magyarellenes törekvéseivel, és jelentős szerepe volt a keresztényszocialista párt megszervezésében. A csehszlovák rendőrség rendszeresen figyeltette őt, feltárta lengyelországi és magyarországi kapcsolatait. A csehszlovák kormány 1925-ben javasolta a Szentszéknek elmozdítását is a püspöki székből. Váratlan halála miatt nem került sor további intézkedésre. Flachbarth Ernő (1896-1955) Gölnicbányán született szepességi német családban. A késmárki reálgimnáziumban tanított, majd az államfordulat után újságíróként dolgozott. 1922-ben Prágába került, ahol a PMH szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként, kiadójaként dolgozott. 1925-től az ellenzéki pártok prágai Központi Irodájának igazgatója és a magyar parlamenti képviselők klubjának titkára. 1929 elején a csehszlovák rendőrség a Tuka-perrel kapcsolatban zaklatta, ezért Németországba szökött, 1933-tól Budapesten élt. Itt egyetemi tanárként, a kisebbségi ügyek szakértőjeként dolgozott.