Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 465

ezzel egyrészt annak a lehetőségét is magunk dobjuk el magunktól, hogy adott esetben, ha mondjuk a Hlinka párt teljesen a kormány vizeire evez, ellensúlyozni próbáljuk az ő táboraiban a tótoknak a csehszlovák állameszme mellett való százszázalékos beszervezését. Ruszinszkóban ugyanez a helyzet, ahol például az ott lévő románok majdnem százszázalékosan velünk tartanak, olyan kitartással, amilyet ritkán tapasztalni még színtiszta magyar vidéken is. A magyart soha úgy beszervezni nem lehet, mint lehet tegyük föl a németeket és ezért bár mindent el fogok követni az egység sima elérésére, nem hallgathatom el azt, hogy annak eredményében nem tudok bízni. Nem tudok bízni az eredményében pedig azért, mert a létesülendő egységes magyar pártnak becsületes ellenzéki politikát kell folytatni és nem állhat be a kormánytámogatók táborába, mert ezzel elvesztené teljesen erkölcsi alapját. Tudvalevő dolog az, hogy a csehszlovák agrárpárt, a szociáldemokrata pártnak, a kommunista pártnak van magyar osztálya, mely természetesen az itt lévő rossz gazdasági viszonyok folytán egy csomó szavazatunkat elhalássza. Az új egységes párt létesítésével kizártnak tartom, hogy az előbb említett pártokat ki tudnók ütni a nyeregből és náluk beszervezett magyarokat át tudnók hozni mihozzánk anélkül, hogy mi magunk is kormánytámogatókká ne válnánk, amit ellenben én magam részéről nem vagyok hajlandó tenni és ehhez a nevemet sohasem fogom odaadni. Ha vesszük most azt, hogy az egységes párt létsítésével a keresztényszocialista párt erősebben katolikus része, különösen a papság, akiknek itt ma befolyásuk van, lehet hogy ki fognak válni és létesítenek egy új katolikus pártot, mellyel természetesen azonnal le fognak csatlakozni a Šrámek-félc cseh katolikus néppárthoz, akkor egy szép napon azon fogjuk magunkat észre venni, hogy a már előbb említett három csehszlovák párti magyar alosztály, mely eredményesen működik vidékeinken, megszaporodott eggyel négyre úgyhogy körül leszünk bástyázva minden oldalról ellenséges magyarnyelvű agitátorokkal és az utolsó pozitív fegyver, ami a kezünkben volt mostanáig és ahova nem tudtak betörni ellenségeink a keresztény és katolikus táborba, szintén szét fog esni és különböző irányokba fogja létének jobbulását keresni. Hátra van még azonkívül az, hogy mostanáig a magyar munkások szakszervezetileg a zwittaui német keresztény szakszervezeti központhoz voltak csatolva, úgyhogy anélkül, hogy bármit is tettünk volna, a munkanélküli párthíveinknek tudtunk munkanélküli segélyt biztosítani. Nem tartom kizártnak azt, hogy az egységes magyar párt megszületésekor Zvvittau nekünk föl fogja mondani a mostanáig tanúsított baráti szívességet, minek folytán elő fog állni az a helyzet, hogy beszervezett munkásaink tekintettel arra, hogy mi nekik munkanélküli segélyt máról holnapra előteremteni nem fogunk tudni, korgó gyomruk parancsára egyszerűen más szakszervezetekben fognak átmenni, mely természetesen nem lehet más, mint vagy a szociáldemokrata párt, vagy a kommunista párt szakszervezete. Ezt a pár aggályomat azért tartom szükséges-