Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 397

ri szellem uralkodott és a hozott határozatok ennek megfelelően egyhangúak voltak.

Az értekezletről a következő hivatalos kommünikét adták ki:

A pártvezetőségek közös értekezlete

Az Országos Keresztényszocialista Párt végrehajtó bizottsága, valamint a Magyar Nemzeti Párt vezetősége és a Szepesi Német Párt képviselete közös értekezletet tartottak, melyen az általános politikai és gazdasági helyzetből keletkezett kérdéseket tárgyalták és egyetértelmfíen arra a meggyőződésre jutottak, hogy a szlovenszkói politikai és gazdasági tényezők erőteljes összefogása elkerülhetetlenül szükséges.

A közös értekezlet utasította a kél párt vezérét, hogy eg)’ utolsó kísérletet tegyenek a szlovenszkói blokk létrehozására és vegyék fel a novemberi prágai ülések idején az érintkezést a szlovák néppárttal s amennyiben eredményt nem érnének el, ágy az értekezlet három pártja, melyek az őslakosság minden rétegét képviselik, fogja az egész őslakosság egységes szervezését megkezdeni a szlovenszkói kulturális és gazdasági önvédelem céljára.

Ugyanez alkalommal elhatározta и közös értekezlet, hogy eddigi politikai tevékenységük realizálása céljából és az erőteljes és egységes politikai irány érdekében közös közjogi programot dolgoz ki, melynek legfontosabb feladata konkrét alakban juttatni kifejezésre Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája kérdésében való álláspontját és a közjogi politikai kérdésekben való irányvonalak megállapítását.

A közös értekezlet egyhangúlag megállapodott továbbá a gazdasági és kulturális együttműködés módjaira vonatkozólag is.

[...]'

Prágai Magyar Hírlap, 1930. október 28. 1-2. p. A szerző a „Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától" megjelöléssel.

A három párt losonci értekezlete elsősorban a Szlovák Néppártra igyekezett nyomást gyakorolni, hogy csatlakozzon hozzájuk az autonómiáért folytatott küzdelemben. Azonban ez az erődemonstráció sem járt sikerrel, a néppárt továbbra is igyekezett kitérni a konkrét együttműködés elől a magár pártokkal. I

I A kihagyott részben az értekezlet utáni társasvacsorán elhangzott pohárköszötttöket foglalja össze a cikk szerzője. Ivek mind a magyar egységet és az összefogást emelték ki. Ezután a másnapi, vasárnapi nagygyűlésen elhangzott beszédek ismertetése következett, amelyek elsősorban a magyarság jogainak követelésével foglalkoztak. Az egyik szónok. Dobránszky János a gazdasági követeléseket foglalta össze, amelyek az erősödő gazdasági válság miatt t oltak aktuálisak. Ezek elsősorban az adóreformot és a szociális törvények reformját sürgették. Sürgette továbbá a gazdák gazdasági egyesületekbe és szövetkezetekbe tömörülését.