Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
38 Angyal Béla járói is kifogásolhatók, mert sokkalta nagyobb károkat okoznak, mint amekkoráknak megelőzésére szánták, és mert ok nélkül kikezdik a lakosság békés hangulatát. Elvárjuk tehát, hogy a cseh-szlovák kormány a lakosságot súlyosan érintő rendkívüli intézkedéseket haladék nélkül hatályon kívül fogja helyezni, annyival inkább mert biztosíthatjuk, hogy a pozsonyi polgárságban évszázadok óta örökletes és a jelen időkben is megőrzött törvénytisztelet, higgadtság, béke-rend és munka szeretet az ilyen intézkedéseknél szilárdabb záloga a békés rend fönnmaradásának! Felkérjük a Zsupán urat, hogy jelen határozatunkat dr. Srobár Lőrinc cseh-szlovák minister úrral közölni méltóztassék. [-Г A főispán nyilatkozatának elhangzása és evvel kapcsán az ügyrendhez való többrendbeli felszólalás után elnöklő főispán határozatként kimondja, hogy a közgyűlés Dewald Hugó bizottsági tag kivételével a határozati javaslat megvitatását és a vita megtartását ezúttal nem tartja szükségesnek, azt mellőzi s a Kazacsay Árpád bizottsági tag által benyújtott fenti határozatijavaslatot az azt egyedül ellenző DewaldHugó bizottsági tag szavazata ellenében egyhangúan elfogadja és azt határozatává teszi. Miről a tanács /: V.íi.o.: / értesíttetik. Pozsony város kinevezett képviselőtestületének 1919. évi február hó 21-én tartott rendkívüli közgyűléséből. tanácsnok [olvashatatlan alá Írás] ŠOBA В A, fond ŽBI, Prezidiálne spisy, 4. doboz./. 1-4. Gépelt, aláirt tisztázat. A magyarnyelvű jegyzőkönyv részletet bizonyára azért jutatták el a pozsonyi zsupánhoz, hogy az ígéretéhez híven továbbítsa a kormány képviselőinek. Azt nem leltet tudni, hagy ez megtörtént-e, azonban a hivatalos csehszlovák vélemény szerint a lakosság inzultálta, támadta meg és lőtt rá először a csehszlovák katonaságra. Ezután nyitottak tüzet a légionáriusok. A szemtanúk; mint. ahogy a fenti határozat is; a katonaságot tették felelősé a vérengzésért. A vérengzést megelőzően február 3-án vasutassztrájk tört ki, amely hamarosan kéthetes általános sztrájkká szélesedett a megszállt 4 A kihagyott részben Sámuel Zoch zsupán szlovák, német majd magyar nyelven felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozza, hogy helyre kell állítani a nyugalmat a városban és ehhez kéri az együttműködést a város lakosságával. A határozati javaslatot elfogadni javasolta és megígérte, hogy azt felterjeszti a kormánynak.