Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez

35

2

Pozsony, 1919. február 21. Jegyzőkönyvi kivonat Pozsony város kinevezett képviselőtestületének közgyűléséről, amelynek egyedüli programpontja a csehszlovák légionáriusok által 1919. február 12-én a tüntető tömegre leadott sortűz volt.

Jegyzőkönyvi-kivonat

8/4Í96/V. A közgyűlés megnyitása után Kazacsay Arpád képviselőtestületi tag kér szót és a következőket mondja:

„A mai közgyűlés egyedüli tárgya a közgyűlés összehívását javasoló tagok indítványa értelmében a városi bizottság állásfoglalása a folyó hó 12- én városunkban előfordult gyászos eseményekkel1 szemben. Azon gyászos és megdöbbentő események hatása alatt, melyek f. hó 12-én városunkban lejátszódtak, a városi bizottság tagjainak egy számottevő része arra az elhatározásra jutott, hogy az. emberiség örök törvénye és érzése nevében a legmélyebb megdöbbenésnek, a lefolyt véres események feletti mélységes gyászának adjon kifejezést és a hatalom jelenlegi birtokosaitól kellő biztosítékot követeljen arra nézve, hogy ilyen események a jövőben meg ne ismétlődhessenek. A hátramaradt árvák és kenyérkeresőiktől megfosztott családok számára pedig azt kérjük, bár a szenvedett szomorú veszteséget földi hatalom többé pótolni nem képes, - hogy legalább az anyagi megélhetést kellő módon és intézményesen biztosítsa. Ezek a célok vezettek bennünket midőn a mai rendkívüli közgyűlés megtartását kértük és hálásan akarjuk elismerni, hogy a főispán1 úr, aki itteni szereplése alatt emberies gondolkodásának és előzékenységének több tanújelét adta már, ez alkalommal sem tagadta meg kívánságunkat és a mai közgyűlés összehívása által lehetővé tette, hogy a város lakosságának kívánságai kifejezésre juttassanak. Bennünket midőn a mai közgyűlés megtartását kértük, semmiféle politikai célok nem vezettek, hanem egyedül és kizárólag az emberiség örök törvénye és Pozsony jól felfogott érdeke. Pozsony városának egész lakossága, mint a hatalom jelenlegi képviselői is legszentebb kötelességükként tartoznak odahatni, hogy a négy és fél éves világháború után egy szebb és 1 2

1 Pozsonyban 1919. február 12-én a csehszlovák légionáriusok a békés tüntető tömegbe lőttek. 7 halálos áldozatot és 23 sebesültet követelt a sortűz.

2 A megszállt területeken a Szlovákiai Teljhatalmú Miniszter rendeleti úton felfüggesztette a vármegyék önkormányzatát és élükre zsupánokat (főispánokat), azaz megye főnököket nevezett ki. A zsupánok rendkívül széles jogkörrel felruházott állami tisztviselők voltak. Pozsony vármegye és város első zsupánja Sámuel Zoch, modori evangélikus lelkész volt. A zsupánok 1919 elején a korábbi vármegyei törvényhatósági-, városi- és községi önkormányzati bizottságokat feloszlatták és helyükre újakat neveztek ki. A tagokat a helyi közösségek gazdasági és politikai vezetői közül tetszés szerint választották ki.