Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
1919 1 Pozsony, 1919. január 3. Német nyelvű pozsonyi hírlap cikke, amelynek szerzője Ferdinand Billot, a Keresztényszocialista Párt első elnöke, aki bizalommal nyilatkozik a Pozsonyba bevonult cseh-szlovák csapatok rendteremtő tevékenységéről, a közbiztonság helyreállításáról, valamint az államhatalom és közigazgatás várhatóan demokratikus alapokon történő megszervezéséről. POZSONYT MEGSZÁLLTÁK1 Pozsonyt megszállták a cseh-szlovák állam reguláris csapatai. Ám nem egy tisztán katonai megszállásról van szó, hanem inkább a tulajdonszerzés aktusáról, amely a békekötésig ideiglenes jellegű hivatott maradni. Manapság nem a törvényesség idejét éljük, így a kész tény kétségtelenül a teljes lakosság számára egyfajta megkönnyebbülést, a kínzó bizonytalanságtól való megszabadulást jelenti A tragédia véget ért, pillantásunk immár a jövő felé irányulhat, reménykedve, bizakodva. Az államhatalom, amely birtokába vette a várost, azt sajátjának tekinti, bennünket pedig barátoknak, hozzátartozóknak. Nincs okunk tehát kételkedni, bizalmatlankodni. A lakosság ezt bizonyára értékeli majd, és bizalommal számíthat a legteljesebb egyetértésre. Miként is alakulnak majd a viszonyok, azt első pillantásra nem állapíthatjuk meg. Az utóbbi idők, kiváltképpen a legutóbbi napok anarchisztikus közbiztonsági viszonyainak vége, mindenki nyugodtan mehet a dolgára, nyugodtan intézheti ügyeit, mióta a megszálló csapatok a mi rendőrségünkkel karöltve néhány óra alatt példátlan rendet teremtettek, fölöslegessé téve mindenféle pártmilíciát. A szociáldemokrata kisebbség diktatúrájának kísérlete bizonyára hamarosan a múlté lesz és biztosak lehetünk ab- 1 2 1 Pozsonyt 1919. január elsején szállták meg a csehszlovák légiók Riccardo Barreca olasz ezredes vezetésével. 2 191N utolsó hónapjaiban kaotikus viszonyok uralkodtak az észak-magyarországi területeken. Több vidéken fegyveres rablóbandák garázdálkodtak, üzleteket fosztottak ki, embereket támadtak meg, elkergették a helyi hatalom képviselőit. Az egész helyzetnek inkább szociális nyugtalanság, mint nemzeti mozgalom jelege volt. így a bevonuló antant csapatoktól a lakosság a rend helyreállítását várta.
