Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Dokumentumok
Dokumentumok az OKP történetéhez 307 63 Prága, 1925. május 19. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása a Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Pártok Vezérlőbizottságának Pőstyénben tartott üléséről. Teljes teljedelemben közlik Bittó Dénes elnök beszédét. A tanácskozás tárgya a pártok szoros együttműködése a kisebbségi érdekvédelem terén. A SZLOVENSZKÓI ÉS RUSZINSZKÓI ELLENZÉKI PARTOK VEZÉRLŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Bittó Dénes elnöki székfoglalója Pőstyén, május Ili. Л Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Pártok Vezérlőbizottsága ma délelőtt a Royal-szálló termében ülésezett, amelyen a bizottság tagjai nagy számban jelentek meg. Ezt a rendkívüli érdeklődést tökéletesen megokolta ennek az ülésnek kimagasló jelentősége, mely egyrészt a keresztényszocialista párt belső válságának szerencsés megoldásából, másrészt a választási akció megindításának parancsoló szükségességéből fakadt. Л gyűlésen Bittó Dénes elnökölt, aki első ízben jelent meg a vezérlőbizottság ülésén elnöki minőségében s akit lelkes és őszinte ovációban részesítettek a bizottság tagjai. A keresztényszocialista párt részéről Körmendy-Ékes Lajos dr., a kisgazdapárt nevében Szent-Ivány József szíves szavakkal köszöntötte az új elnököt, míg a ruszinszkói magyar pártok üdvözletét Korlátú Endre dr. tolmácsolta. Az ülés megnyitása alkalmat adott Bittó Dénesnek arra, hogy nagy és reprezentációs beszédében szögezze le politikai álláspontját. A beszédet egész terjedelmében itt adjuk: Bittó Dénes elnöki megnyitója Amidőn először van alkalmam körötökben elnöki minőségemben megjelenni, nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetét ne mondjak azon megtisztelő bizalomért, amellyel eddigi működésemet messze meghaladó módon - kitüntetni szívesek voltatok. Egész közéleti pályámon sohasem kerestem az érvényesülést, a nyilvános szerepléstől egyenesen fáztam - de ha a sors véletlene, vagy embertársaim bizalma valami helyre történetesen odaállított, kötelességemnek tartottam azt elfogadni és legjobb intencióval és tudással betölteni. Fokozott kötelességemnek tartom ezt különösen azóta, amikor a világháború egyik eredményeképpen el lettünk szakítva a magyarság zömétől és a békeszerződések kényszerítő szavával egy nyelvileg idegen állam kisebbségi polgáraivá zsugorodtunk össze. S fokozott kötelességemnek tar-
