Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Bevezető

26 Angyal Béla tűk. Ahol óhatatlanul szükséges volt a közölt szövegben valamiféle betol­dás akkor azt [ ]-be tettük. A bekezdéseket megtartottuk, a szöveg eredeti kiemeléseit kurziválás­­sal jelezzük. A középre helyezett belső címeket balra zártuk. Minden egyes dokumentumnál a lábjegyzetek számozása 1-től újra­kezdődik. Ezekben közöljük az iratpéldány szövegváltozatait, a margóra írtakat, a beírásokat. Jegyzetben utalunk az esetleges tárgyi tévedésekre és utalunk más forrásokra, irodalomra is.. A jegyzetekben feloldjuk a nem magyar nyelvű szövegrészeket, az idegen szavakat és a régies kifejezése­ket. Ha irodalomra vagy más forrásra utalunk azt L.-lel (lásd) jelöljük. A személyneveket és a helyneveket a jegyzetekben nem magyarázzuk, erre a névmutatóban és a helynévmutatóban kerül sor. A dokumentum szövegét minden esetben a irat lelőhelyét megjelölő jelzet követi. Ezt követően az irat típusát (tisztázat, fogalmazvány, máso­lat) illetve az előállítás módját (kézzel írt szöveg, gépelt szöveg) adjuk meg. A lapokból átvett cikkek esetében a lap címe, a lapszám kelte, oldal­szám, valamint a szerzőre való utalás szerepel. Könyv esetében cím, kiadó, a kiadás helye, időpontja és az oldalszám alkotja a jelzetet. Minden egyes dokumentumot kommentár követ. Itt a kommentár ele­jén közijük a felzeten, vagy az irat borítóján található iktatószámot, az ér­demi megjegyzéseket, az irat hivatali útját. Néhány mondatban szólunk to­vábbá az irat szerzőjéről, a dokumentum létrejöttéről, a kapcsolódó más dokumentumokról, illetve az adott dokumentumra vonatkozó szakiroda­­lomról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom